Hat- helyett ötéves lesz a jövőben a tanárképzés, a hallgatóknak minden félévben lesz szakmai gyakorlatuk, és 2022 szeptemberétől új szaktanári képzések is indulhatnak természettudományos területen - közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium.
Ahogy arról az Eduline elsőként beszámolt, a Magyar Közlönyben megjelent rendeletmódosítás értelmében a jelenleg 4+1 vagy 5+1 éves képzés a következő tanévtől egységesen 5 évig tart majd, arra épülhet az egyéves választható szaktanári mesterképzés.
A minisztérium szerint a jelenleg két féléves, összefüggő tanári gyakorlat eloszlása egyenletesebbé válik: egy féléves szakmai gyakorlatot a képzés végén kell megszervezni, de a hallgatóknak minden félévben lesz szakmai gyakorlatuk. Hozzátették: a közismereti tanárszakok esetén megmarad a kétszakos, osztatlan képzés.
Újdonság az integrált természettudományos tanárképzés, a természettudomány-környezettan tanárszak elindítása. Az új tanári szak a tervek szerint Budapesten, Debrecenben, Egerben, Nyíregyházán, Pécsen, Szegeden, Szombathelyen és Veszprémben indul el 2022 szeptemberétől.
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
Az ország legnagyobb hallgatói szervezeteinek képviselőivel egyeztetett Lannert Judit és Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár. A megbeszélésen a kollégiumi férőhelyek helyzete, az ösztöndíjrendszer és a hallgatók megélhetési nehézségei is napirendre kerültek.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
