Hat- helyett ötéves lesz a jövőben a tanárképzés, a hallgatóknak minden félévben lesz szakmai gyakorlatuk, és 2022 szeptemberétől új szaktanári képzések is indulhatnak természettudományos területen - közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium.
Ahogy arról az Eduline elsőként beszámolt, a Magyar Közlönyben megjelent rendeletmódosítás értelmében a jelenleg 4+1 vagy 5+1 éves képzés a következő tanévtől egységesen 5 évig tart majd, arra épülhet az egyéves választható szaktanári mesterképzés.
A minisztérium szerint a jelenleg két féléves, összefüggő tanári gyakorlat eloszlása egyenletesebbé válik: egy féléves szakmai gyakorlatot a képzés végén kell megszervezni, de a hallgatóknak minden félévben lesz szakmai gyakorlatuk. Hozzátették: a közismereti tanárszakok esetén megmarad a kétszakos, osztatlan képzés.
Újdonság az integrált természettudományos tanárképzés, a természettudomány-környezettan tanárszak elindítása. Az új tanári szak a tervek szerint Budapesten, Debrecenben, Egerben, Nyíregyházán, Pécsen, Szegeden, Szombathelyen és Veszprémben indul el 2022 szeptemberétől.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
