Szeretne azonnal értesülni a legfontosabb hírekről?
Az értesítések bekapcsolásához kattintson a "Kérem" gombra!
Az értesítés funkció az alábbi böngészőkben érhető el: Chrome 61+, Firefox 57+, Safari 10.1+
Köszönjük, hogy feliratkozott!
Hoppá!
Valami hiba történt a feliratkozás során, az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Már feliratkozott!
A böngészőjében az értesítés funkció le van tiltva!
Ha értesítéseket szeretne, kérjük engedélyezze a böngésző beállításai között, majd az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
A tananyag ismétlése nem jó módszer a tanévkezdésre hangolódásra, inkább a napi ritmust kell visszaállítani, és stratégiai játékokat, rejtvényeket, kvízeket játszani.
Az iskolák közel felében nincs pszichológusi státusz, pedig nagy szükség lenne szakemberekre - a hátrányos helyzetű diákokat oktató iskolákban különösen. A minisztérium szerint jól muzsikálnak a diákok mentális egészségét támogató iskolai programok.
Szakértők szerint az ilyesmit nem szabad eltitkolni a kicsik elől, mert minden gyereknek joga van ahhoz, hogy értsék, mi zajlik körülöttük, még akkor is, ha úgymond "felnőtt dolgokról" van szó.
A tegnapi események után sok gyerek ment haza úgy az óvodából és az iskolából, hogy kérdései voltak az ukrán-orosz háborúról. "Jó légkörben a gyermek akkor és annyit kérdez, amennyit az ő saját érzelmi teherbírása enged" - fogalmaz Fehér Tibor pszichológus, aki pár hasznos szemponttal segíti a szülőket. Hogyan beszéljünk a gyerekekkel a háborús hírekről?
A felkészülés hosszú, az egymást követő vizsganapok mentálisan és pszichésen is megterhelőek – mondja az érettségiről dr. Gács Boróka és Kovács Petra tanácsadó szakpszichológus. Úgy látják, fontos, hogy a felnőttek elismerjék és kimondják: a világjárvány és a hónapok óta tartó digitális oktatás ellenére az érettségi elvárások nem csökkentek, ennek pedig igenis nehéz megfelelni 18 évesen.
Aggodalom a családért és a barátokért, bezártság, elszigeteltség – többek között ilyen érzésekkel fordulnak diákok az Eduline által megkérdezett szakpszichológushoz. A kisebb-nagyobb megszakításokkal lassan egy éve otthon tanuló középiskolások és egyetemisták egy részénél a koronavírus-járvány által kiváltott stressz hangulatingadozást, szorongást, fásultságot, kimerültséget, alvási problémákat is okozhat.
A Debreceni Egyetemen szimulációs gyakorlatokkal készítik fel a végzős hallgatókat a koronavírusos betegek kezelésére. Angliában kiderült, mi alapján fogják megkapni az érettségi eredményeiket a végzős diákok, nálunk azonban erre a döntésre még jövő hétig várni kell. Összeszedtük a mai nap legfontosabb oktatási híreit.
Mit tehetnek a tanárok, ha a távoktatásban is felüti a fejét az iskolai zaklatás? Dr. Jármi Évát, az ELTE PPK Iskolapszichológiai Tanszékének egyetemi adjunktusát kérdeztük.
Az iskolai és online zaklatás szinte már mindennapos téma lett a sulikban, otthon és a diákok között is. De hogyan lehet megelőzni a bajt? Vagy ha már megtörtént, hogyan lehet segíteni a zaklatások áldozatainak? Dr. Jármi Évával az ELTE PPK Iskolapszichológiai Tanszékének egyetemi adjunktusával beszélgettünk.
Kihez fordulhatnak a diákok az iskolában probléma esetén? Mi vagy ki szolgálja a tanárok védelmét? Az utóbbi időben elharapózott iskolai erőszakok száma miatt megnéztük, milyen működő törekvésekkel igyekeznek megoldani a problémát.
Sok olyan óvodás van, aki kimarad az olvasás, a történetmesélés élményéből. A kutatások szerint ők kevésbé lesznek később motiváltak az olvasásra, nagyobb valószínűséggel küzdenek majd tanulási nehézségekkel. Ez azzal is összefügghet, hogy akinek rendszeresen mesélnek, azzal valószínűleg többet is beszélgetnek, játszanak a szülők, és ez fordítva is igaz – mondta az Eduline-nak Kovácsné Kelemen Anikó óvodapszichológus, aki az iskolaérettségről, a túlzásba vitt "képernyőzés" hatásairól is beszélt.
Az online játékok használóinak nagy részét nem veszélyezteti a játékfüggőség - mondta az Eduline-nak Bányai Fanni pszichológus, az ELTE PhD-hallgatója, a téma kutatója, aki úgy véli, érdemes lenne "érzékenyítő programokat" szervezni a gyermekeiket a videójátékoktól féltő szülőknek, "meg kell érteniük, hogy ez is ugyanolyan tevékenység, mint bármilyen más hobbi".
Amint kezdetét veszi a logikus és racionális bal agyfélteke intenzív igénybevétele – vagyis az iskola –, az érzelmi agy „lemarad”, és egyre nagyobb hátrányba kerül, mondta Bagdy Emőke pszichológus.