Ráadásul nyilvántartott adatok híján azt sem tudni pontosan, hogy hány óvoda- és iskolapszichológus dolgozik idehaza.
A diákévek egyik legmegterhelőbb időszaka, amikor le kell zárni azokat és számot adni az addig megszerzett tudásról. Ha másért nem is, azért biztosan, mert 18 éves kor alatt a diákok többsége nem tapasztal ehhez hasonló, napokon át tartó vizsgahelyzetet, így tehát az ezzel járó stressz is - reméljük - ismeretlen számukra. Balogh Blanka pszichológus, PhD hallgató és a BME GTK oktatója segítségével utánajártunk, hogyan enyhíthető a vizsgastressz, és mit érdemes tennetek annak érdekében, hogy lelkileg is átvészeljétek az előttetek álló napokat.
Az óvoda- és iskolapszichológusok állásfoglalása szerint a közoktatás problémái a gyerekek pszichés állapotára is hatással vannak.
A tananyag ismétlése nem jó módszer a tanévkezdésre hangolódásra, inkább a napi ritmust kell visszaállítani, és stratégiai játékokat, rejtvényeket, kvízeket játszani.
Az iskolák közel felében nincs pszichológusi státusz, pedig nagy szükség lenne szakemberekre - a hátrányos helyzetű diákokat oktató iskolákban különösen. A minisztérium szerint jól muzsikálnak a diákok mentális egészségét támogató iskolai programok.
Szakértők szerint az ilyesmit nem szabad eltitkolni a kicsik elől, mert minden gyereknek joga van ahhoz, hogy értsék, mi zajlik körülöttük, még akkor is, ha úgymond "felnőtt dolgokról" van szó.
A tegnapi események után sok gyerek ment haza úgy az óvodából és az iskolából, hogy kérdései voltak az ukrán-orosz háborúról. "Jó légkörben a gyermek akkor és annyit kérdez, amennyit az ő saját érzelmi teherbírása enged" - fogalmaz Fehér Tibor pszichológus, aki pár hasznos szemponttal segíti a szülőket. Hogyan beszéljünk a gyerekekkel a háborús hírekről?
A negyedik hullám közepén (is) jól jön egy kis segítség. Tanároknak gyűjtött össze tippeket a HVG Extra Pszichológia kiadása.
Gyarmathy Éva szerint el kell engedni azt, hogy "mi tudjuk, mit kell tudnia a gyereknek".
A felkészülés hosszú, az egymást követő vizsganapok mentálisan és pszichésen is megterhelőek – mondja az érettségiről dr. Gács Boróka és Kovács Petra tanácsadó szakpszichológus. Úgy látják, fontos, hogy a felnőttek elismerjék és kimondják: a világjárvány és a hónapok óta tartó digitális oktatás ellenére az érettségi elvárások nem csökkentek, ennek pedig igenis nehéz megfelelni 18 évesen.
Aggodalom a családért és a barátokért, bezártság, elszigeteltség – többek között ilyen érzésekkel fordulnak diákok az Eduline által megkérdezett szakpszichológushoz. A kisebb-nagyobb megszakításokkal lassan egy éve otthon tanuló középiskolások és egyetemisták egy részénél a koronavírus-járvány által kiváltott stressz hangulatingadozást, szorongást, fásultságot, kimerültséget, alvási problémákat is okozhat.
Ugyanis nagy változást jelent az óvodáskor után a gyerekek életében - mondta Csehák Hajnalka pszichológus.
A Debreceni Egyetemen szimulációs gyakorlatokkal készítik fel a végzős hallgatókat a koronavírusos betegek kezelésére. Angliában kiderült, mi alapján fogják megkapni az érettségi eredményeiket a végzős diákok, nálunk azonban erre a döntésre még jövő hétig várni kell. Összeszedtük a mai nap legfontosabb oktatási híreit.
Mit tehetnek a tanárok, ha a távoktatásban is felüti a fejét az iskolai zaklatás? Dr. Jármi Évát, az ELTE PPK Iskolapszichológiai Tanszékének egyetemi adjunktusát kérdeztük.
Az iskolai és online zaklatás szinte már mindennapos téma lett a sulikban, otthon és a diákok között is. De hogyan lehet megelőzni a bajt? Vagy ha már megtörtént, hogyan lehet segíteni a zaklatások áldozatainak? Dr. Jármi Évával az ELTE PPK Iskolapszichológiai Tanszékének egyetemi adjunktusával beszélgettünk.
Átlagosan 418 ezer forint megtakarításuk van a 19 és 29 év közöttieknek, mégis szoronganak pénzügyeik miatt - derül ki egy friss felmérésből.
Kihez fordulhatnak a diákok az iskolában probléma esetén? Mi vagy ki szolgálja a tanárok védelmét? Az utóbbi időben elharapózott iskolai erőszakok száma miatt megnéztük, milyen működő törekvésekkel igyekeznek megoldani a problémát.
Miért nem jó, ha a diákok a nyarat is tanulással, felzárkózással töltik? Deliága Éva gyermekpszichológus fontos dolgot üzen a szülőknek.
Sok olyan óvodás van, aki kimarad az olvasás, a történetmesélés élményéből. A kutatások szerint ők kevésbé lesznek később motiváltak az olvasásra, nagyobb valószínűséggel küzdenek majd tanulási nehézségekkel. Ez azzal is összefügghet, hogy akinek rendszeresen mesélnek, azzal valószínűleg többet is beszélgetnek, játszanak a szülők, és ez fordítva is igaz – mondta az Eduline-nak Kovácsné Kelemen Anikó óvodapszichológus, aki az iskolaérettségről, a túlzásba vitt "képernyőzés" hatásairól is beszélt.
A legtöbb óvoda és iskola rendelkezik pszichológusi státusszal, de sok esetben a munkaerőhiány miatt nincsenek betöltve a pozíciók.
