Iskola- és óvodapszichológusok szerint is komoly gondok vannak a magyar közoktatásban

Az óvoda- és iskolapszichológusok állásfoglalása szerint a közoktatás problémái a gyerekek pszichés állapotára is hatással vannak.

  • Székács Linda

Nem csak az oktatás minőségére, de a gyerekek pszichés állapotára is hatással vannak a közoktatás problémái - derül ki abból az állásfoglalásból, amit hétvégén a hvg.hu vett észre az OIMBázis honlapján.

„Az óvodákban a szorongás, a viselkedés- és figyelemzavar, az iskolákban ezek mellett a depresszió, pánik, önsértés vagy akár a súlyosabb mentális zavarok megjelenése rendszeresen előforduló jelenség lett” - írják a bejegyzésben, amit közel 300 iskola- és óvodapszichológus írt alá, mivel szerintük a hazai köznevelési rendszer nem felel meg a Gyermekjogi Egyezményben rögzített céloknak, többek között tehát annak sem, hogy "elősegítse a gyermekek személyiségének kibontakoztatását (28-as cikk), valamint a pihenéshez és a szabadidő  eltöltéséhez, a megfelelő játékhoz és szórakoztató tevékenységekhez való jogukat".

A pedagógusok folyamatos váltakozása ugyanis nehezíti, hogy időben észleljék a gyerekek fejlődésbeli elakadásait, és negatívan hat a biztonságérzetükre is, ami óvodás gyerekek esetében létfontosságú a stabilitás, és a biztonságérzetük biztosításában.

Mindezek mellett az állásfoglalásukban kiemelik a tanulókra és a pedagógusokra nehezedő túlterheltséget is, hazai kutatások szerint ugyanis a diákok többet dolgoznak, mint a szüleik, hiszen már egy általános iskolás gyerek is heti 40-42 órát tölt tanulással, míg a pedagógusok akár 50 óránál többet töltenek iskolai elfoglaltságokkal, a tanításon kívül tehát a dolgozatok javításával és egyéb szervezésekkel, ami az alacsony társadalmi és anyagi megbecsültség hiányában könnyen a kiégéshez vezet.

Míg azonban ők bármikor úgy dönthetnek, hogy pályát váltanak, a diákoknak aligha van kiút a közoktatás terheiből, amiből ráadásul hiányoznak a mentális egészséggel foglalkozó tárgyak, így a tanulók többsége azzal sincs tisztában, hogy hogyan birkózhatna meg a rá nehezedő nyomással, és nem ismerik az egészséges, kiegyensúlyozott élethez szükséges készségeket sem.

"A fent vázolt problémákat az óvoda- és iskolapszichológusi hálózat önmagában nem tudja megoldani. Az intézményenként 500 fő felett biztosított fél státusz nem teszi lehetővé a megelőző, preventív jellegű munkát, a sajnálatosan kevés és alulfizetett szakember pedig nem képes kiegyensúlyozni a rendszer működéséből fakadó pszichés terheket" - mondják, és azt is hozzátették, hogy szolidaritást vállalnak mindenkivel, akik "a változás érdekében hallatják a hangjukat".

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógiai felelősség része annak felismerése is, ha valaki nem kérdez, mégis segítségre szorul”

Egy dániai SOSU-órán, egy prezentáció közben szembesültem azzal, hogy a kooperáció és a kollaboráció fogalmát mennyire eltérően értelmezhetjük. Pedagógusként régóta foglalkoztat ez a kérdés. Magyarországon tanítottam, tanulásszervezési módszereket alkalmaztam és pedagógusokat is képeztem. A kooperatív tanulás számomra nem egy divatos módszertani címke, amelyet utólag ragasztunk a csoportmunkára, hanem tudatosan felépített pedagógiai rendszer. Vélemény.

„Az adományozás könnyen függőségi viszonyt alakíthat ki” – így segít a szegregátumban élő családoknak az Edison-díjas Bagázs

A két roma szegregátumban jelen lévő Bagázs Közhasznú Egyesület közel 150 önkéntessel, évente négyezer foglalkozással segíti a hátrányos helyzetű családokat, miközben az iskolákban, fesztiválokon és vállalatoknál is igyekszik érzékenyíteni, és eljuttatni minél több helyre az üzenetet, hogy nem mindenki indul ugyanonnan az életben.