A kultúráért és innovációért felelős miniszter egy interjúban beszélt a pedagóguspálya nehézségeiről és a tanári béremelésekről is.
"Néhány hét van hátra ahhoz, hogy megegyezzünk az Európai Unióval (EU), jól haladnak a tárgyalások. A kormányból mindenki többször elmondta, hogy a kormányzat érti a pedagógusok igényét, szeretnénk is a helyzeten javítani, és
már csak néhány hetet kell várni, hogy ez megvalósuljon.
- mondta Csák János, kultúráért és innovációért felelős miniszter az Indexnek. Azt is kiemelte, "valóban létezik strukturális pedagógushiány" és szerinte minden nyugat-európai országban probléma van a tanárok számával és minőségével. Ennek egyik oka az, hogy a tanári munka olyan stresszel jár, "mint katonaként az első vonalban harcolni" - fogalmazott.
A miniszter szerint a "kormány elkötelezett a bérek rendezése mellett, a kormánytagok többségének vannak gyerekei, és tudjuk, hogy mennyit számít a jó iskola, a jó pedagógus".
Csökken a tanárok száma és a felvételizőké is
Csák János arra is kitért, hogy valóban csökken a tanári szakra jelentkezők száma, a kormánynak viszont terve, hogy nagyobb átjárás legyen a szakok között, és például a természettudományos tárgyakat egy képzésben, "holisztikusabb megközelítésben lehessen tanulni". Csák János ezzel az idén indult Z-szakra utalt, azonban hozzá kell tenni, hogy ez sem aratott nagy sikert a felvételizők között: összesen 39 hallgató tanul majd az új tanárszakon.
A miniszter beszélt az ösztöndíjakról is, a kormánynak ugyanis célja, hogy ösztöndíjakat indítsanak olyan hallgatóknak, akiknek jó a teljesítményük. "Tanárokat fogunk felkérni, hogy közösen alakítsuk ki a kritériumokat és az odaítélés rendszerét" - mondta.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
