Tanárok és diákok egyaránt bajban: ki védi meg őket?

Kihez fordulhatnak a diákok az iskolában probléma esetén? Mi vagy ki szolgálja a tanárok védelmét? Az utóbbi időben elharapózott iskolai erőszakok száma miatt megnéztük, milyen működő törekvésekkel igyekeznek megoldani a problémát.

  • Eduline

A napokban beszámoltunk róla, hogy a Pannonhalmi Bencés Gimnáziumban létrehoztak egy új iskolarendszert, amivel megelőzhető az intézmény falain belül történő érzelmi, verbális vagy fizikai erőszak. Az iskolában működik egy védelmi csoport, amely három bencés, a gimnáziumban tanító tanárból áll, akiket baj esetén felkereshetnek a gyerekek. A tanároknak pedig kötelességük azonnal meghallgatni a diákokat - akiket az új iskolarendszer keretében arra is megtanítanak, hogy helyesen felismerjék, mikor nem helyénvaló egy diáktárs vagy tanár viselkedése, valamint arra is, hogyan tudják magukat kifejezni a felmerülő problémák esetén.

Mérhetetlen stressz és szorongás: ilyen az iskolai környezet ma?

Tetőfokára hágott az oktatásban dolgozók stresszszintje: többségük szorong a mindennapok során. A tartósan stresszes környezet pedig a diákokra is hatással van.

A Győri Váci Mihály Általános Iskolában felsős tanulók animátorként vannak kinn a szünetekben az alsósokkal, hogy észrevegyék, ha valamelyik gyereket bántalmazás éri, kezeljék a konfliktusokat, játszanak és beszélgessenek a kicsikkel. A pedagógusok szerint az új szemléletnek és programoknak köszönhetően az iskolában jelentősen lecsökkent a bántalmazások száma.

A tanárok védelme is fontos

A nagy port kavaró győri Jedlik Ányos középiskolában történt késelés után most az intézményen belül szintén azon gondolkodnak, szakpszichológusokat helyeznének el az iskolában, de a házirend szigorítása is felmerült. A házirendben ugyanis előírhatják és szabályozhatják az iskolába a tanulók által bevitt dolgok megőrzőben vagy öltözőben való elhelyezését. Ezen felül az oktatáshoz nem szükséges dolgok bevitelét megtilthatják, korlátozhatják vagy feltételhez köthetik - mondta el korábban az Eduline-nak Dr. Selmeciné dr. Csordás Mária, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) vezető jogtanácsosa. A szakember szerint összességében nagyon szigorú szabályok és jogi keretek határolják be a pedagógusok védezésének határait.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) a győri eset után másodjára juttatta el azt a levelét a minisztériumnak, amelyben amellett, hogy javasolják, hogy napirendi téma legyen a közfeladatot ellátó személyek biztonságának kérdése, azt is kérik, készítsenek cselekvési tervet a konfliktusok kialakulásának megelőzésére.

Élethosszig tartó hatással van a diákokra az iskolai bántalmazás

Három felnőtt számolt be arról az Abcúgnak, milyen hatással volt a későbbi életükre az iskolai bántalmazás: volt, akinek körzőt szúrtak a hátába és volt, aki agyrázkódást szenvedett, de a szóbeli bántalmazás is mély sebeket okoz. A szakember szerint az iskolai kortárs erőszak komoly és széleskörű probléma, komplex megoldások azonban még nem születtek - írja a lap.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.