Az Abcúg által bemutatott történetekben közös, hogy az esetek zömében az igazgató, az osztályfőnök és a többi tanár nem hitt a bántalmazott diáknak, vagy más ok miatt nem foglalkoztak a problémával. Például azért nem léptek, mert a bántalmazó édesanyja nagy befolyással bír az iskolában, vagy azt gondolták, azért verte a fiú a lány fejét a padlóba az agyrázkódásig, mert az kiprovokálta. Volt, aki a szüleivel együtt feljelentést tett, de ezt ki sem vizsgálták.

Az iskolai bántalmazás (angol kifejezéssel bullying) miatt az áldozatoknak romlott a tanulmányi eredményük, lógtak az iskolából, osztályt kellett ismételniük vagy inni kezdtek. Már az iskolában elkezdték gyötörni őket az olyan testi-lelki következmények, mint például a hányás és az erős hasi görcsök, illetve pszichés problémák, amellyekkel máig küzdenek.

Várnai Dóra, az ELTE PPK Klinikai Pszichológiai és Addiktológia Tanszék munkatársa szerint bántalmazás szinte minden iskolában előfordulhat, a kutatások szerint a magyar gyerekek esetében a rendszeres (heti vagy hetente többszöri) bántalmazottság aránya 5-15% között mozog. A rendszerszintű, komplex, a megelőzést szolgáló programok ugyanakkor hiányoznak. A gyerekek maguktól nem tudják, hogy nem bántjuk a másikat, ezt meg kell tanítani nekik - tette hozzá a szakember.

Várnai Dóra szerint a kortársbántalmazást a szándékosság és az ismétlődés jellemzi, ugyanakkor csoportfolyamat, nem az áldozat vagy az elkövető személye, hanem a közösség hozzáállása határozza meg. A bántalmazás senkinek nem jó: az áldozatokban alacsony önértékelést, kedvezőtlenebb testképet, izolációt okozhat, az elkövetőkben rögzülthet az erőszakos problémamegoldó módszer, a szemlélők esetében pedig a passzivitásuk miatt csökkenhet a biztonságérzetük, nőhet a félelemérzetük, és előfordulhat, hogy kevésbé nyújtanak segítséget másnak - magyarázta a szakember.

A lapnak nyilatkozó áldozatok szerint a tanárok szerepvállalása nagyon fontos lenne. A hasonló cipőben járóknak azt tanácsolják, ne hagyják szó nélkül a bántalmazást, ha kell, tegyenek feljelentést is, és ne maradjanak az iskolában.

Az utóbbi időben Magyarországon a KiVa, az ENABLE, és a Békés Iskolák program keretében történtek lépések az iskolai bántalmazás visszaszorításása. A finn KiVa program adaptációja megkezdődött, a hazai szakemberek várják a folytatást. A szintén nemzetközi hátterű ENABLE program pedig felső tagozatosoknak és középiskolásoknak szól, amely jelenleg néhány iskolában működik és további iskolák bevonását is tervezik. Magyarországon volt már kezdeményezés óvodai bántalmazás ellenes program kidolgozására, ami meg is született, de az országos terjesztése pillanatnyilag nem megoldott - írja a lap.