A kormány szerint "nagy erőfeszítéseket tettek", de az iskolák, óvodák felében még mindig nincs pszichológus

Az iskolák közel felében nincs pszichológusi státusz, pedig nagy szükség lenne szakemberekre - a hátrányos helyzetű diákokat oktató iskolákban különösen. A minisztérium szerint jól muzsikálnak a diákok mentális egészségét támogató iskolai programok.

  • Csik Veronika

"Milyen intézkedésekkel tervezi segíteni miniszter úr a diákok mentális egészségét?" - tette fel a kérdést a minisztériumnak Kanász-Nagy Máté LMP-s országgyűlési képviselő. Rétvári Bence, a Belügyminisztérium államtitkára válaszolt, azt írta, hogy "a kormány elkötelezett a diákok mentális és lelki egészségének megőrzése, illetve fejlődése iránt, ennek érdekében számos intézkedést tettünk".

Az államtitkár számtalan programot felsorolt, kitért a Mentálhigiéniás Alapképzés Pedagógusoknak programra, amelyben 30 órás akkreditált képzés formájában 10 ezer tanár vett részt eddig, de beszélt a Magyar Diáksport Szövetség (MDSZ) sportprogramjairól is. Rétvári Bence ezek után kiemelte, hogy a jogszabályban az áll: "500 tanulónkként 1, a teljes munkaidő 50 százalékában foglalkoztatott iskolapszichológust kell alkalmazni".

Az államtitkár szerint a kormány "nagy erőfeszítéseket tett" annak érdekében, hogy egyre több ilyen szakember legyen az óvodákban és az iskolákban. Statisztikáik szerint 2010 és 2020 között kétszeresére - 998-ról 1838-ra - emelkedett az iskolapszichológusok és a szakszolgálatban foglalkoztatott pszichológusok száma. A legfrissebb felmérések szerint azonban

nincs elég a pedagógusok és a gyerekek mentálhigiénéjét biztosító szakemberből.

A T-TUDOK felmérésből - amely egyébként az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete megbízásából készült - kiderül, hogy a hátrányos helyzetű iskolák az átlagnál jóval nagyobb mértékben hiányolják az iskolapszichológust, rendszergazdát, természettudományos tanárt, fejlesztőpedagógust, gyógypedagógiai asszisztenst, tanítót, technikatanárt, művészeti tanárt, testnevelő tanárt és napközis pedagógust. A felmérés szerint jelenleg

nincs státusz rá, de szükség lenne iskolapszichológusra majdnem az intézmények felében, és több mint 40 százalék hiányolja az ifjúság- és családvédelmi felelőst.

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

Közoktatás
Pukli István