Elkezdődött a nyári szünet, már most 2600 tanárt, 1200 tanítót és 1017 óvodapedagógust keresnek az iskolák és az óvodák

Már a nyári szünet kezdete előtt több ezer tanári, tanítói és óvodapedagógusi állást hirdettek az iskolák és az óvodák, pár nap alatt azonban több száz újabb álláshirdetés került fel a közszféra állásportáljára.

  • Csik Veronika

Legutóbb június 14-én, egy nappal a tanév lezárása előtt néztük meg a betöltetlen állások számát, akkor több ezer pedagógust kerestek az iskolák, óvodák. Az elmúlt két hétben tovább emelkedett a hirdetések száma.

Több mint 2600 álláshirdetést dobott ki a közszféra állásportálja, a közigállás.gov.hu a "tanár" keresőszóra - ez a szám a tanév utolsó napján 2100 volt. Úgy tűnik, tanítóból is komoly hiány van az iskolákban, jelenleg 1234 szabad állás van - a nyári szünet előtt még "csak" 967 szakembert kerestek az alsó tagozatok. Az "óvodapedagógus" szóra keresve megjelenő állások száma 853-ról 1017-re, a "gyógypedagógus" hirdetéseké pedig 420-ról 518-ra emelkedett.

Az persze önmagában nem meglepő, hogy a munkahelyváltást tervező pedagógusok a nyári szünetben keresnek maguknak új iskolát/óvodát, de a hirdetések magas száma komoly szakemberhiányra utal. A jelenségre 2019-ben egyébként azt mondta Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár, hogy "ez a nagyságrend is a nyári időszakra jellemző, a pedagógustársadalomban ugyanis ilyenkor szokás a munkahelyváltás".

Bruttó 312 ezer forintért?

A szakemberhiány hátterében többek között a bérek állnak. Mennyit keresnek a tanárok? Kezdő bérük az alapképzés elvégzése és a minősítés után sem közelíti meg bármilyen más friss diplomásét. Egy pályakezdő, „gyakornok” pedagógus bére bruttó  312 000 forint pótlékkal együtt (ez nettó 207 ezer forint körüli fizetést jelent), tehát egy budapesti albérletre is csak szűkösen elég.

A tanári szakszervezetek több éve követelik az emelést, a minisztériummal  tárgyalva azonban még mindig nem sikerült komolyabb eredményeket elérniük. Az egyik legfontosabb követelésük továbbra is az, hogy a pedagógusok garantált illetménye 2022. január 1-jétől a kormány által ajánlott 10 százalékon felül további 45 százalékkal emelkedjen. A kormány jelenleg viszont háromszor 10 százalékos béremelésben gondolkodik.

Egy másik komoly probléma a területen a túlterheltség – a szakszervezetek erről is fogalmaztak meg követeléseket -, a magyar tanárok uniós összehasonlításban is sokat dolgoznak, legalábbis derül ki egy friss felmérésből is.

10 és 10 és 10

Orbán Viktor nemrég azt mondta, a pedagógusok biztosan fognak kapni három egymást követő évben 10-10-10 százalékos béremelést, azt pedig, hogy azon felül "mi történik", majd a gazdaság teljesítményének fényében tudják megítélni.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.