Tragikus számok az oktatásban: alacsony fizetésért nagyon sokat dolgoznak a magyar tanárok

Egyre súlyosabb a tanárhiány az Európai Bizottság friss jelentése szerint Magyarországon, ennek pedig két eddig is ismert összetevője van: az alacsony fizetések és a példátlanul nagy munkaterhelés.

  • Eduline

A fizetésekkel kapcsolatban a jelentés megállapította, hogy míg Csehországban, Szlovákiában és Lengyelországban a felsőfokú végzettségűek átlagfizetésének közel 75 százalékát megkereshetik a tanárok, addig Magyarországon ez a szám 58 és 66 százalék között mozog - az Európai Bizottság friss országjelentését a Portfolio szúrta ki. Mindez pedig rengeteg munkával társul:

 

Eurydice / Európai Bizottság

Így a pedagógusképzésben végzettek több mint fele más pályán helyezkedik el, mivel a tanároknak nagy a munkaterhelése és alacsony a fizetése. A pályaelhagyás vagy pályamódosítás különösen a fiatalabb tanárokra jellemző – idézi a jelentést az oldal.

Ez a minőséget is befolyásolja

„Az európai trendekkel ellentétben Magyarországon nőtt a korai iskolaelhagyás az elmúlt évtizedben: 2021-re 12 százalékra emelkedett, ami meghaladja a 9,7 százalékos uniós átlagot.

A legkevésbé fejlett járásokban magasabb a korai iskolaelhagyás, és hatszor magasabb a romák körében, mint a nem romák esetében”

- áll a jelentésben. Az összesített mutatók, mint például a tanár-diák arány, nem jelzik a magyarországi pedagógushiányt, azonban a részletesebb elemzés azt mutatja, hogy egyes tantárgyak, például a matematika, a természettudományok és az idegen nyelvek esetében igenis van hiány.

 

Hozzászólások

Évtizedek óta a BGE-n oktató tanárok mondtak fel, a hallgatók egy része forrong: már az oktatási minisztertől kérnek segítséget

Hallgatói és oktatói beszámolók szerint húsz-harminc éve a BGE-n tanító tanárok is felmondtak, gyakoriak az 50–60 fős szemináriumok, és olyan is előfordult, hogy egy 300 fős előadást mindössze 150 férőhelyes terembe írtak ki. Az egyetem jelenlegi vezetése által bevezetett központosított számonkérési rendszer szintén komoly elégedetlenséget váltott ki. A tiltakozók szerint sem a petíciók, sem a tüntetések, sem az egyetem vezetésével folytatott egyeztetések nem hoztak megnyugtató megoldást, miközben az érdekképviseleti fórumokba vetett bizalom is meggyengült. Bár a BGE vezetése és a HÖK nem látja ilyen súlyosnak a helyzetet, a Szabad BGE hallgatói csoport képviselője már az oktatási miniszterhez fordult, és független vizsgálatot kért.