Tragikus számok az oktatásban: alacsony fizetésért nagyon sokat dolgoznak a magyar tanárok

Egyre súlyosabb a tanárhiány az Európai Bizottság friss jelentése szerint Magyarországon, ennek pedig két eddig is ismert összetevője van: az alacsony fizetések és a példátlanul nagy munkaterhelés.

  • Eduline

A fizetésekkel kapcsolatban a jelentés megállapította, hogy míg Csehországban, Szlovákiában és Lengyelországban a felsőfokú végzettségűek átlagfizetésének közel 75 százalékát megkereshetik a tanárok, addig Magyarországon ez a szám 58 és 66 százalék között mozog - az Európai Bizottság friss országjelentését a Portfolio szúrta ki. Mindez pedig rengeteg munkával társul:

 

Eurydice / Európai Bizottság

Így a pedagógusképzésben végzettek több mint fele más pályán helyezkedik el, mivel a tanároknak nagy a munkaterhelése és alacsony a fizetése. A pályaelhagyás vagy pályamódosítás különösen a fiatalabb tanárokra jellemző – idézi a jelentést az oldal.

Ez a minőséget is befolyásolja

„Az európai trendekkel ellentétben Magyarországon nőtt a korai iskolaelhagyás az elmúlt évtizedben: 2021-re 12 százalékra emelkedett, ami meghaladja a 9,7 százalékos uniós átlagot.

A legkevésbé fejlett járásokban magasabb a korai iskolaelhagyás, és hatszor magasabb a romák körében, mint a nem romák esetében”

- áll a jelentésben. Az összesített mutatók, mint például a tanár-diák arány, nem jelzik a magyarországi pedagógushiányt, azonban a részletesebb elemzés azt mutatja, hogy egyes tantárgyak, például a matematika, a természettudományok és az idegen nyelvek esetében igenis van hiány.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.