Már most több mint 2100 tanárt és 960 tanítót keresnek az iskolák

Még véget sem ért a 2021/2022-es tanév, már több ezer iskolai és óvodai álláshirdetést lehet találni a Közigállás.gov.hu-n. A helyzeten valószínűleg az sem javít, hogy az elmúlt hetekben több mint 150 pedagógus helyezte letétbe a felmondását a szakszervezeteknél. A kérdés persze az, hogy mi lesz így a szeptemberi tanévkezdéssel.

  • Csik Veronika

Több mint 2100 álláshirdetést dobott ki a közszféra állásportálja, a közigállás.gov.hu a "tanár" keresőszóra cikkünk írásakor, a 2021/2022-es tanév utolsó előtti napján. Úgy tűnik, tanítóból is komoly hiány van az iskolákban, országszerte majdnem ezer - egészen pontosan 967 - betöltetlen állást hirdetnek az oldalon, de 853 hirdetést találtunk az "óvodapedagógus" és 420-at a "gyógypedagógus" szóra rákeresve.

Informatika, kémia, biológia, matematika, bármely szakos tanár

A hirdetések egy részében természettudományos tárgyak oktatásához keresnek tanárt az iskolák, például biológia és kémia szakosokat, de informatika- és matematikatanárt is sok helyre vennének fel. Olyan iskolák is vannak, ahol már most intézményvezetőt vagy vezetőhelyettest keresnek, de az oldalon gyógypedagógusi, gyógytestnevelői, zenetanári, angoltanári állásokat is szép számmal lehet találni.

kozigallas.gov.hu

Az óvodákban sem jobb a helyzet. Az álláskereső oldalon 850 hirdetés van, ráadásul több olyan óvoda is feladott hirdetés, ahova egyszerre négy-öt pedagógust is felvennének.

Bruttó 312 ezer forintért?

A szakemberhiány hátterében többek között a bérek állnak. Mennyit keresnek a tanárok? Kezdő bérük az alapképzés elvégzése és a minősítés után sem közelíti meg bármilyen más friss diplomásét. Egy pályakezdő, „gyakornok” pedagógus bére bruttó  312 000 forint pótlékkal együtt (ez nettó 207 ezer forint körüli fizetést jelent), tehát egy albérletre is csak szűkösen elég.

A tanári szakszervezetek több éve követelik az emelést, a minisztériummal  tárgyalva azonban még mindig nem sikerült komolyabb eredményeket elérniük. Az egyik legfontosabb követelésük továbbra is az, hogy a pedagógusok garantált illetménye 2022. január 1-jétől a kormány által ajánlott 10 százalékon felül további 45 százalékkal emelkedjen. A kormány jelenleg viszont háromszor 10 százalékos béremelésben gondolkodik.

Egy másik komoly probléma a területen a túlterheltség – a szakszervezetek erről is fogalmaztak meg követeléseket -, a magyar tanárok uniós összehasonlításban is sokat dolgoznak, legalábbis derül ki egy friss felmérésből is.

Van utánpótlás?

A pedagógusképzésre egy éve 13 110-en, 2020-ban 11 111-en, 2019-ben pedig 17 394-en jelentkeztek. A felvételizők száma az utóbbi években nem emelkedett, 2022-ben mindössze 11 978-an jelentkeztek, 3215-en választottak osztatlan tanári szakot, tanító szakot pedig 1465-en. A korábbi évek arányai alapján a jelentkezők körülbelül fele kerül be az egyetemekre, főiskolákra - ez alapján idén is 6-7 ezer körül lesz a sikeres felvételizők száma.

Eduline/Felvi

Az óvodapedagógusi képzésen például folyamatosan csökken a jelentkezők száma. Bár a képzést tizenöt egyetem és főiskola indít óvodapedagógus képzést, idén hatszázzal kevesebben felvételiztek erre a szakra, mint tavaly, és körülbelül feleannyian, mint öt éve. Nem meglepő, hogy a tanév végén több mint 853 óvónői állást hirdetnek, hiszen a bérek – finoman szólva – nem csábítanak tömegeket erre a pályára. Az óvodapedagógusok amúgy is alacsony fizetése ugyanis csak a tizenötödik "ledolgozott" évben emelkedik először – bruttó 6 ezer forinttal.

Eduline

 

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.