Még véget sem ért a 2021/2022-es tanév, már több ezer iskolai és óvodai álláshirdetést lehet találni a Közigállás.gov.hu-n. A helyzeten valószínűleg az sem javít, hogy az elmúlt hetekben több mint 150 pedagógus helyezte letétbe a felmondását a szakszervezeteknél. A kérdés persze az, hogy mi lesz így a szeptemberi tanévkezdéssel.
Több mint 2100 álláshirdetést dobott ki a közszféra állásportálja, a közigállás.gov.hu a "tanár" keresőszóra cikkünk írásakor, a 2021/2022-es tanév utolsó előtti napján. Úgy tűnik, tanítóból is komoly hiány van az iskolákban, országszerte majdnem ezer - egészen pontosan 967 - betöltetlen állást hirdetnek az oldalon, de 853 hirdetést találtunk az "óvodapedagógus" és 420-at a "gyógypedagógus" szóra rákeresve.
Informatika, kémia, biológia, matematika, bármely szakos tanár
A hirdetések egy részében természettudományos tárgyak oktatásához keresnek tanárt az iskolák, például biológia és kémia szakosokat, de informatika- és matematikatanárt is sok helyre vennének fel. Olyan iskolák is vannak, ahol már most intézményvezetőt vagy vezetőhelyettest keresnek, de az oldalon gyógypedagógusi, gyógytestnevelői, zenetanári, angoltanári állásokat is szép számmal lehet találni.
Az óvodákban sem jobb a helyzet. Az álláskereső oldalon 850 hirdetés van, ráadásul több olyan óvoda is feladott hirdetés, ahova egyszerre négy-öt pedagógust is felvennének.
Bruttó 312 ezer forintért?
A szakemberhiány hátterében többek között a bérek állnak. Mennyit keresnek a tanárok? Kezdő bérük az alapképzés elvégzése és a minősítés után sem közelíti meg bármilyen más friss diplomásét. Egy pályakezdő, „gyakornok” pedagógus bére bruttó 312 000 forint pótlékkal együtt (ez nettó 207 ezer forint körüli fizetést jelent), tehát egy albérletre is csak szűkösen elég.
A tanári szakszervezetek több éve követelik az emelést, a minisztériummal tárgyalva azonban még mindig nem sikerült komolyabb eredményeket elérniük. Az egyik legfontosabb követelésük továbbra is az, hogy a pedagógusok garantált illetménye 2022. január 1-jétől a kormány által ajánlott 10 százalékon felül további 45 százalékkal emelkedjen. A kormány jelenleg viszont háromszor 10 százalékos béremelésben gondolkodik.
Egy másik komoly probléma a területen a túlterheltség – a szakszervezetek erről is fogalmaztak meg követeléseket -, a magyar tanárok uniós összehasonlításban is sokat dolgoznak, legalábbis derül ki egy friss felmérésből is.
Van utánpótlás?
A pedagógusképzésre egy éve 13 110-en, 2020-ban 11 111-en, 2019-ben pedig 17 394-en jelentkeztek. A felvételizők száma az utóbbi években nem emelkedett, 2022-ben mindössze 11 978-an jelentkeztek, 3215-en választottak osztatlan tanári szakot, tanító szakot pedig 1465-en. A korábbi évek arányai alapján a jelentkezők körülbelül fele kerül be az egyetemekre, főiskolákra - ez alapján idén is 6-7 ezer körül lesz a sikeres felvételizők száma.
Az óvodapedagógusi képzésen például folyamatosan csökken a jelentkezők száma. Bár a képzést tizenöt egyetem és főiskola indít óvodapedagógus képzést, idén hatszázzal kevesebben felvételiztek erre a szakra, mint tavaly, és körülbelül feleannyian, mint öt éve. Nem meglepő, hogy a tanév végén több mint 853 óvónői állást hirdetnek, hiszen a bérek – finoman szólva – nem csábítanak tömegeket erre a pályára. Az óvodapedagógusok amúgy is alacsony fizetése ugyanis csak a tizenötödik "ledolgozott" évben emelkedik először – bruttó 6 ezer forinttal.
Milyen fenntartói rendszer képes biztosítani a magyar közoktatás fejlődését a következő húsz-harminc évben? Miért lenne érdemes újragondolni a tankerületi tanács intézményét és ebben hogyan vehetnének részt az önkormányzatok? Pukli István írása.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
