Nem tapasztalt változást az iskolai agresszió területén az oktatási jogok biztosa a tavalyi évben. Erről Aáry-Tamás Lajos beszélt hétfőn az Országgyűlés kulturális bizottsága előtt, ahol szólt arról is, hogy az oktatás "miértjéről" közmegegyezésre, konszenzusra lenne szükség.
Várhatóan három hét múlva lesznek eredményei annak az országos átfogó vizsgálatnak, amelyet az oktatási jogok biztosa indított az egyetemi gólyatáborokban történt erőszakos cselekmények miatt.
Az oktatási jogok biztosa szerint a diáktüntetések után a kormány végre felismerte, milyen fontos az oktatás ügye és...
Az oktatási jogok biztosa az új köznevelési törvény kapcsán több lehetséges konfliktushelyzetre hívta fel a figyelmet...
Az oktatási államtitkárság szerint nincs szó az oktatási ombudsman intézményének megszűnéséről, hatáskörének...
A korábbi verziókkal ellentétben a köznevelési törvényjavaslat parlament elé került változatában már nem szerepel a...
Nem változott lényegesen az oktatási jogok biztosához tavaly érkezett panaszok száma az azt megelőző évhez képest; Aáry-Tamás Lajos 2010. évi beszámolójában kiemelte, hogy a testi fenyítés és a fizikai agresszió folyamatosan jelen van a közoktatásban.
A jelenleg rendelkezésre álló információk alapján nem tűnik tömeges jelenségnek, hogy egy-egy település az egyetlen oktatási intézményét adja át valamelyik egyháznak - mondta Aáry-Tamás Lajos, az oktatási jogok biztosa kedden. A biztos kiemelte: nem ellenzi az átadásokat, de körültekintően szeretné megvizsgálni ezeket az eljárásokat.
A Magyar Nemzet értesülése szerint átfogó vizsgálatot indít az oktatási jogok biztosa az egyiskolás települések oktatási intézményeinek egyházi fenntartásba kerülése miatt.
Az oktatási jogok biztosának hivatala több évig tartó országos vizsgálatot indít a sajátos nevelési igényű gyermekek oktatási helyzetének felmérésére; Aáry-Tamás Lajos ombudsman ezt azzal indokolta hétfői sajtótájékoztatóján, hogy Magyarországon folyamatosan növekszik az ilyen gyermekek száma.
Egy 16 éves Saint Louis-i középiskolás halála óta komoly büntetéssel sújtják azokat az amerikai diákokat, akik közösségi oldalakon alázzák meg osztálytársaikat. Bár Magyarországon nemrég módosították a büntető törvénykönyvet, az iskolai erőszakot pedig szociális munkások segítségével előzné meg az oktatási államtitkárság, a cyberbullyingról egyelőre kevés szó esik, nem véletlenül. Még becslések sincsenek arról, hány diákot érint az internetes zaklatás.
„Hiába vagyok kitűnő tanuló, az osztályfőnök és az igazgató nem engedi meg, hogy én is elmenjek a februári osztálykirándulásra, szerintük ugyanis folyamatosan megsértem a házirendet azzal, hogy az iskolában sem veszem ki az orrpiercingemet” – ezzel a problémával fordult hozzánk egy budapesti végzős középiskolás, akit külseje miatt már többször kiküldtek órákról. Pedig ezt – a közoktatási törvény alapján – egyetlen iskola sem teheti meg.
Igazolatlan hiányzásért és rossz magatartásért egyetlen diáknak sem lehet egyest adni, az el nem készített házi feladatért és az üresen hagyott tesztlapokért azonban joggal jár az elégtelen. Mi alapján dönthetnek a tanárok a félévi és év végi jegyekről? Megnézhetik-e a szülők a kijavított dolgozatokat? És mit tehetnek a tanulók, ha úgy érzik, ok nélkül buktatták meg őket?
Még lopásért és verekedésért sem lehet azonnal elbocsátani a diákokat az általános- vagy középiskolából: ehhez fegyelmi döntés kell, na meg egy másik iskola, ahová „befogadják” a renitens tanulót. Milyen fegyelmezési eszközöket használhat a tanár, kiküldheti-e a tanóráról azt, aki "nem odavalóan" viselkedik és milyen jogai vannak a szülőnek és a diáknak?
A magyar oktatáspolitika elfogadta, hogy az iskolai veszélyek témaköre legyen a következő félévben kezdődő Európai Uniós elnökségünk önálló magyar felvetése - közölte Aáry-Tamás Lajos, az oktatási jogok biztosa szerdán egy budapesti sajtóbeszélgetésen.
