A tavalyi esztendőben is a panaszok jelentős hányada a köznevelés területéről érkezett az oktatási jogok biztosának hivatalához - derül ki Aáry-Tamás Lajos 2013. évi beszámolójából.
Az MTI-hez eljuttatott összegzés szerint a hivatalhoz érkezett 1678 ügyből 1066 érkezett a köznevelés területéről, 473 a felsőoktatásból, 70 a szakképzésből és 77 egyéb területről. A panaszok jelentős hányadát - közel 1200-at - elektronikusan nyújtották be, 725 jelzés érkezett tanulóktól, 511 szülőktől, 201 pedagógusoktól, intézményvezetőktől, 120 oktatási szereplők közösségétől és 8 fenntartóktól.
Aáry-Tamás Lajos 867 állásfoglalást, tájékoztatást fogalmazott meg, 452 ügyet utasított el hatáskör hiányában, 133 eset tartozott a jogsérelem kategóriájába, 155 esetet saját hatáskörben orvosolt kérelemként tüntettek fel. A biztos a 112 oldalas beszámolójában kiemelte: a beérkezett panaszok tükrében elmondható, hogy az intézményvezetők maguk is nagyon komoly jogsértésnek tartják a testi fenyítést.
Jelezte: a bántalmazó magatartás a köznevelési intézményekben leggyakrabban a tanulók közötti konfliktusok során alakul ki. Rámutatott: a köznevelési törvény rendelkezései alapján a tanulók közötti bántalmazás a tanuló kötelességszegésének minősül, az intézmény feladata ilyen esetben a kötelességszegés kivizsgálása, a megfelelő fegyelmezési eszköz megállapítása.
Aáry-Tamás Lajos hangsúlyozta: az emberi méltósághoz való jog mindenkit - így az oktatás valamennyi szereplőjét - megillető alkotmányos alapjog, amely alapján többek között tilos a tanulók testi és lelki bántalmazása, megalázó büntetésben való részesítése.
Kitért arra is: a nevelési intézményen belüli bántalmazás másik megvalósulási formája, amikor a pedagógus fegyelmezési eszköztárának része a testi fenyítés. Szintén a köznevelési törvény tartalmazza, hogy a gyermek, a tanuló személyiségét, emberi méltóságát és jogait tiszteletben kell tartani, és védelmet kell számára biztosítani fizikai és lelki erőszakkal szemben. A gyermek és a tanuló nem vethető alá testi és lelki fenyítésnek, kínzásnak, kegyetlen, embertelen, megalázó büntetésnek vagy bánásmódnak - jelezte.
Egy pedagógus érdeklődött azzal kapcsolatban, hogy előírhatja-e egy intézmény házirendje a külső megjelenésre vonatkozó szabályokat. A biztos rögzíti: azok a külső megjelenésre, öltözködésre vonatkozó iskolai előírások jogszerűek, amelyek a tanuló testi épségét kívánják megőrizni. Ilyen előírás lehet például, hogy bizonyos ékszerek nem hordhatók testnevelés órán, mert balesetveszélyesek; vagy az az előírás, hogy műhelygyakorlatokon védőöltözetet kell használni. Szakképzés során a munkavédelmi, illetve higiéniai előírások betartatása is jogszerű, hiszen ezek a szabályok nem is csak a tanulókra vonatkoznak, hanem mindenkire, aki az adott jellegű tevékenységgel foglalkozik.
Jogszerűek továbbá azok az előírások is, amelyek nem feltétlenül a testi épséget, hanem a tanuló ruháját hivatottak védeni, ezek sok esetben nem is különíthetők el a balesetvédelmi előírásoktól - közölte. Nem jogszerű az az előírás, amely csak azért ír elő a külső megjelenésre, öltözködésre vonatkozó szabályokat, hogy ezzel "egyneműsítse" a tanulókat, hiszen nincs olyan törvényes cél, amely ezt megkövetelné - mutatott rá, hozzátéve: szintén jogszerűtlen, ha az öltözködési szabályoknak mögöttes fegyelmezési célja van.
Jövő szeptembertől már a hároméveseknek is kötelező lesz az óvoda
Egy szülő azt sérelmezte, hogy gyermeke óvodai felvételét az intézmény elutasította, holott mindkét szülő dolgozik. A gyermek a májusi elutasításkor még nem töltötte be 3. életévét, ám az óvodai év közben, decemberben betölti azt. A biztos jelezte: a köznevelési törvény értelmében az óvodai felvétel, átvétel jelentkezés alapján történik. Ugyanakkor a jelenleg hatályos szabályozás nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely előírná, hogy öt éves kor előtt a munkavégzés miatt a napközbeni ellátást biztosítani nem tudó szülők gyermekét az óvoda köteles lenne felvenni.
Kitért arra is, hogy 2015. szeptember 1-jén lép hatályba a köznevelési törvény azon pontja, mely szerint az augusztus 31. napjáig a harmadik életévét betöltött gyermekek kötelesek legalább napi négy órában óvodai foglalkozáson részt venni. Ez a rendelkezés két kötelezettséget von maga után: a települési önkormányzat kötelezetté válik arra, hogy valamennyi harmadik életévét betöltött gyermek részére biztosítsa a lakóhelye szerinti körzetes óvodában a férőhelyet, továbbá a gyermek a harmadik életév betöltésével kötelezetté válik a napi négy órai óvodai nevelésben való részvételre, amelynek teljesüléséért a szülő felel.
A felsőoktatás területéről a felvételivel és az érettségivel, a tanulmányi kötelezettségek teljesítésével, és a tanulmányok finanszírozásával kapcsolatos ügyek érkeztek. Egy hallgató arról kért tájékoztatást, miként folytathatná tanulmányait, miután hallgatói jogviszonya megszűnését követően ismételten felvételt szeretne nyerni a felsőoktatási intézménybe, amelynek korábban hallgatója volt, azonban a felvételi pontjainak száma nem éri el a jogszabályok által minimálisan megkövetelt 240 pontot.
Tájékoztatták a hallgatót arról, hogy az új felvételi rendelet alapján alapképzésre, osztatlan képzésre - meghatározott kivétellel - csak az a jelentkező vehető fel, akinek az emelt szintű érettségiért járó többletpontokkal együtt, de más jogcímen adható többletpontok nélkül számított pontszáma eléri a 240 pontot.
A jelentésből kiderül, többen kérték, hogy egyéni körülményeikre tekintettel, méltányosságból mentesítsék őket a nyelvvizsgatételi kötelezettség alól. A beadványozókat arról tájékoztatták, hogy a felsőoktatási diploma kiadásához szükséges nyelvvizsga-követelmény alól méltányossági alapon felmentés nem adható.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Nem két lépcsőben, nem idén és nem 25 százalékot emel a kormány. 2027-től átlagosan 21,5 százalékkal emelkedik a nevelést-oktatást segítő dolgozók nettó bére – jelentette be Magyar Péter miniszterelnök a jövő évi költségvetés terveinek ismertetésekor.
„Ma eljött a bosszú napja” - olvasható abban a levélben, melyet több médiaszolgáltató is megkapott október 19-én. Ebben több tucat budapesti és vidéki iskola szerepel, hogy az épületben robbanószerkezetet helyeztek el.
Több budapesti kerületben is szükség volt arra, hogy az átvizsgálás idejére elhelyezzék a diákokat.
Christopher Nolan Csillagok között című filmjében Cooper egy iskolai beszélgetés során szembesül azzal, milyen abszurd következtetésekre juthatunk, ha egyetlen adattal próbálunk leírni valami összetettet. Az iskolában mégis nap mint nap ezt tesszük. Egy számot rendelünk a gyerek teljesítményéhez, majd úgy kezeljük, mintha az a tudásáról is teljes képet adna. Az ötös jó tanulót, a kettes gyengét jelent. A bizonyítvány lezárja a vitát. Ritkán kérdezzük meg, mit mond valójában az osztályzat, és mit takar el. Vélemény
Korszerű tanulási tereket, a pedagógusok és az oktatást segítő dolgozók bérezésének javítását, az egyetemi bérkülönbségek csökkentését, valamint az ifjúságpolitikára fordított keret megduplázását is ígéri Lannert Judit. A 2027-es költségvetésben az oktatási egyenlőtlenségek mérséklésére és a diákok jóllétének javítására helyeznék a hangsúlyt.
A Tisza egyik legfontosabb kampányígérete szerint még idén jött volna az emelés, ami végül 2027-ben teljesül.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Vajdasági és erdélyi iskolákat is érintett a bombafenyegetés.
Mutatjuk az új dátumot.
