Már most olyan szintű a "fáradtság és a kimerültség" az iskolákban, mint júniusban

Nem tapasztalt változást az iskolai agresszió területén az oktatási jogok biztosa a tavalyi évben. Erről Aáry-Tamás Lajos beszélt hétfőn az Országgyűlés kulturális bizottsága előtt, ahol szólt arról is, hogy az oktatás "miértjéről" közmegegyezésre, konszenzusra lenne szükség.

  • MTI
Túry Gergely

A biztos a 2013-as év tapasztalatait összegezve kiemelte: különleges helyzet alakult ki, mert bár az oktatási reform elindult, de még nem lehetett azt mondani, hogy az új rendszer teljeségében működött. A mindennapi működésre vonatkozó szabályokat csak 2013 szeptemberében vezették be, ami azt is jelentette, hogy az a változás, ami a köznevelést érintette: egyszerre volt nagyon gyors, és egyszerre elhúzódó. 

Kitért arra is, hogy új tankönyvrendelési és kiosztási modell indult el, a hivatal az alapvető jogok biztosával vizsgálta az ebből fakadó anomáliákat. Szavai szerint azt lehetett látni, hogy márciusban még mindig ezres nagyságrendben nem voltak ott a könyvek az iskolákban. Az idei évben már kevesebb a panasz, de még mindig vannak iskolák, ahol a tankönyveket nem kapták meg a diákok. 

Szólt a 16 óráig tartó iskolai bent tartózkodásról is: ez az első időszakban nem okozott gondot, de aztán ez a szabály szembement a tanárok kötelező 32 órájára vonatkozó előírással. Egyre inkább azt kezdték tapasztalni, hogy az iskolák arról kezdték győzködni a szülőket, hogy jobban tudják, mi kell a gyermeknek, mint a család.

A rendőrség úgy gondolta, hogy sokkal nagyobb szerepet kell vállalnia a köznevelésben, mint korábban, és többször a belügyi igazgatás döntött oktatási kérdésekben. Ha a biztonsági őrök korábbi rendőrök lesznek, vagy különböző prevenciós feladatokat rendőrökre bíznak, akkor az ebből fakadó konfliktus elmélyülő lesz - vélte. Az iskolai agresszió területén növekedést nem lát, de csökkenést sem - jegyezte meg a biztos. 

Kiemelte: több mint 18 ezer panaszt kezelt az elmúlt 15 évben, számos olyan konfliktust tapasztal, amiket korábban nem. A "fáradtság és kimerültség" olyan jelei láthatók már most, amelyek májusban-júniusban szoktak előfordulni. A Klikkel folyamatosan egyeztet, a központ segítőkész, érzékeli a problémákat, és finomhangolásokba kezdtek - jelezte. 

A biztos egy olyan helyzetet is említett, amikor nem tudták eldönteni egy kiégett projektorégőről, hogy működtetési vagy fenntartási feladat-e a cseréje. Megjegyezte: mára ezek a problémák már megszűntek. 

"Árnyékban" maradtak a fogyatékos gyermekek, az új rendszer átalakításakor nem születettek meg a vonatkozó döntések, és ezért hátrányba kerültek - tért át egy másik problémára, hangsúlyozva: el kell kezdeni integrálni őket az oktatás rendszerébe.

A gólyatábori vizsgálat gyakorlatilag kész van, a formába öntés van hátra, ha javaslatait a miniszternek megfogalmazta, tájékoztatást ad arról - jelezte.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„Nem lett eredménye a tavalyi tüntetésnek” – a BGE hallgatói újra demonstrálnak, szerintük tovább romlott a helyzet, és egyre többen hagyják ott az egyetemet

Július 2-án ismét utcára vonulnak a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem hallgatói. A szervezők szerint a tavalyi tüntetés óta nem történt érdemi előrelépés az általuk kifogásolt ügyekben, miközben a vizsgaközpont működésével, a számonkéréssel és az egyetemi kommunikációval kapcsolatos problémák tovább súlyosbodtak. Úgy vélik, a jelenlegi működés miatt már nemcsak a hallgatók, hanem az oktatók és az egyetem dolgozói közül is egyre többen elégedetlenek.

A NOKS-dolgozók bérrendezését és az elmaradt jutalmak kifizetését kéri a kormánytól a PDSZ és a PSZ

A jubileumi jutalmak visszamenőleges kifizetését, valamint a nevelést-oktatást segítő dolgozók (NOKS) bérrendezését sürgeti a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ), ezért nyílt levelet írtak Magyar Péternek és Lannert Juditnak. A szakszervezetek szerint mindkét intézkedés rövid időn belül megvalósítható lenne, és fontos üzenetet küldene a köznevelésben dolgozóknak az oktatásirányítás szemléletváltásáról.

Szűcs Dóra: „A tanároknak nem újabb elvárásokra, hanem több területre kiterjedő támogatásra van szükségük”

Nem attól digitális egy tanóra, hogy frontális oktatásban digitális tartalmakat vetítünk ki egy digitális táblán – vallja Szűcs Dóra, az Országgyűlés tizenhat év után ismét önálló oktatási bizottságának elnöke. Szerinte a magyar közoktatásban a technológia már jelen van, de sok helyen még hiányzik a szakmai támogatás, a diákokat és tanárokat érintő jóléti támogatás és az infrastruktúra. Az oktatási bizottság elnökével a közoktatás helyzetéről, a digitális kompetenciák szerepéről és a testület előtt álló feladatokról beszélgettünk.

Ezeken a balatoni szabadstrandokon lehet ingyen csobbanni

A balatoni strandbelépők ára idén is emelkedett, de továbbra sem kell mindenhol fizetni a fürdőzésért. A Balaton körül 2026-ban is több mint 40 ingyenesen látogatható szabadstrand várja a nyaralókat, főként a déli parton.

Helyettes államtitkár lett a TASZ korábbi szakmai vezetője

Zeller Judit, a TASZ Esélyegyenlőségi és Önrendelkezési Programjának korábbi vezetője a miniszterelnök döntése alapján a Szociális és Családügyi Minisztérium helyettes államtitkára lett. A jogvédő szervezet szerint kinevezése fontos visszajelzés az emberi jogi szemlélet kormányzati szerepvállalására.