Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Az oktatási jogok biztosa szerdai budapesti sajtótájékoztatón elmondta: a panaszok kétharmada továbbra is a közoktatásból, egyharmada a felsőoktatásból érkezik. Tavaly 828 panaszt fogalmaztak meg a közoktatás szereplői, 527 beadványt a felsőoktatás, 56-ot a szakképzés területéről nyújtottak be.
A szülők 275, a tanulók 650 panaszt adtak be, míg 322 beadvány pedagógusoktól, intézményvezetőktől érkezett. A panaszok közül 324-et küldtek postai, 1003-at elektronikus úton, míg 155 esetben személyesen vitték be azt. A biztos érdekes jelenségként említette, hogy a különböző konfliktusok a parlamenti választások idején a kampányban csapódnak le, ilyenkor a panaszok száma is kifejezetten csökkenő tendenciát mutat. Aáry-Tamás Lajos tavaly 673 ajánlást fogalmazott meg, 40 jogalkotási indítványt tett, míg 493 panaszt hatáskör hiányában elutasított. Az oktatási jogok biztosa az előző év tapasztalatait összegezve azt mondta, hogy hasonló típusú ügyekkel találkoztak, mint korábban, így a testi fenyítés, a fizikai agresszió folyamatosan jelen van a közoktatásban, áldozat és elkövető mindegyik fél lehet. Új jelenségként említette az internetes közösségi felületek és az iskola kapcsolatát, amely sok konfliktus forrása lehet, ezért ezzel a kérdéskörrel az idén átfogóan szeretnének foglalkozni. Folyamatosan találkoznak a hivatal munkatársai az eltanácsolás jelenségével - említett másik példát. Ha gond merül fel a gyerekkel, vagy a családdal kapcsolatban, gyakran fordulnak ehhez az eszközhöz az intézmények - mondta Aáry-Tamás Lajos, aki kiemelte: ez a "probléma transzportálása" a megoldás legkisebb esélye nélkül. Külön kitért a sajátos nevelési igényű gyermekekre, akiknek sokszor nem találnak megfelelő intézményt, akik megbélyegezettként élik meg esetleges fogyatékosságukat. Számuk egyre nő a közoktatásban, ezért a biztos a közeljövőben társadalmi párbeszédet szeretne indítani, ahol arról beszélnének, hogyan élhetnek együtt épek és fogyatékkal élők, milyen jó gyakorlatok vannak. "Gereblyét ácsolok, és összehúzom a jó tapasztalatokat" - fogalmazott Aáry-Tamás Lajos, aki művészeket és diplomatákat is szeretne bevonni kezdeményezésébe. A felsőoktatásra térve kiemelte: azt látják, mára bejáratódott az érettségi és felvételi közös rendszere, e téren kevesebb az ügyszám. Mint megállapította, ma már kevesebb azon ügyek száma, amikor a diákoknak olyan szolgáltatásokért kell fizetniük, ami egyébként ingyen járna. Ugyanakkor sok olyan egyetemi hallgató van, aki azért nem fejezi be tanulmányait, mert nincs nyelvvizsgája. Ezzel a kérdéssel még négy-öt évig biztosan jelentkezni fog - jegyezte meg, hozzátéve: azt nem támogatja, hogy meghatározott esetekben ne legyen a nyelvvizsga a diploma feltétele.MTI
