A jelenleg rendelkezésre álló információk alapján nem tűnik tömeges jelenségnek, hogy egy-egy település az egyetlen oktatási intézményét adja át valamelyik egyháznak - mondta Aáry-Tamás Lajos, az oktatási jogok biztosa kedden. A biztos kiemelte: nem ellenzi az átadásokat, de körültekintően szeretné megvizsgálni ezeket az eljárásokat.
| Több tucat iskola kerülhet szeptembertől egyházi irányítás alá, legalább 30 településen döntöttek úgy, hogy tárgyalásba kezdenek a történelmi egyházakkal. Számos iskola és óvoda sorsa már eldőlt - június elején derül ki, pontosan hány intézmény fenntartói jogáról mondanak le az önkormányzatok. Összefoglalónkat és az iskolák listáját itt találod. |
Az utóbbi időben számos megkeresés érkezett a biztosi hivatalhoz, hogy a települések egyházaknak szeretnék átadni oktatási intézményüket. Ez új jelenség - emelte ki Aáry-Tamás Lajos, utalva az új jogi szabályozásra. Hozzátette: át kellett tekinteni, hogy ez nem sért-e alkotmányos jogokat. Megállapították, hogy azokon a településeken, ahol több intézményt tartanak fenn, ott valamelyik iskola átadása az egyháznak - különösen akkor, ha az alternatíva a bezárás lenne - érdeket sérthet, de jogot nem, feltéve, hogy az eljárási szabályokat betartják.
Kétségtelen, sok szülő érezheti, hogy jó volt abba az adott intézménybe járatni a gyermeket, de a jogszabályok ettől még nem sérülnek - mutatott rá. "Nem vagyok biztos benne ugyanakkor, hogy ugyanez a helyzet azokon a településeken, ahol csak egy iskola van" - fogalmazott a biztos, aki szerint ilyenkor az önkormányzat nem tudja biztosítani a világnézetileg semleges állami oktatást, és ez akár gondot okozhat. Aáry-Tamás Lajos azt mondta, az idei tanévre a határidők az átadással kapcsolatban lejártak, de a következő tanévre érdemes felkészülni az ilyen helyzetekre. Nem az átadás ellen vagyok, ezt a jogi szabályozás egyértelműen lehetővé teszi, de körültekintően szeretném megnézni, hogy minden esetben rendben van-e az átadás - fogalmazott az oktatási jogok biztosa. Megjegyezte: nem fognak minden polgármestert megkérdezni, a meglévő átadásokat dolgozzák fel. Azt látni, hogy elég kevés, mindössze öt-hat olyan ügy van, ahol a település az egyetlen iskoláját adta volna át. Ezek között van olyan is, ahol már vissza is lépett az egyház, így nem valósul meg az átadás. A jelenleg rendelkezésre álló információk alapján nem tűnik tömeges jelenségnek, hogy egy település az egyetlen oktatási intézményét adja át valamelyik egyháznak. A Magyar Nemzet kedden arról az értesülésről számolt be, hogy átfogó vizsgálatot indít az oktatási jogok biztosa az egyiskolás települések oktatási intézményeinek egyházi fenntartásba kerülése miatt. A lap emlékeztet arra, hogy az Országgyűlés tavalyi törvénymódosítása megkönnyítette, hogy az anyagilag nehéz helyzetbe került önkormányzatok egyházi fenntartásba adják iskoláikat.MTI
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
