Oktatási jogok biztosa: módosítani kellene a törvényt a gólyatábori botrányok miatt

A felsőoktatási törvény módosítását javasolja az oktatási jogok biztosa az emberi erőforrások miniszterének, hogy a jogszabály tartalmazzon az emberi méltóság feltétlen tiszteletben tartásának követelményére vonatkozó rendelkezést. Aáry-Tamás Lajos 2014 szeptemberében indított országos vizsgálatot azzal a céllal, hogy feltérképezzék, milyen módon biztosítják a gólyatáborokban a leendő hallgatók emberi és állampolgári jogait, továbbá kinek a feladata és felelőssége a táborok megszervezése, valamint milyen szabályzatokat alkottak a felsőoktatási intézmények a gólyatáborokra.

  • Eduline
Stiller Ákos

Aáry-Tamás Lajos csütörtökön sajtótájékoztatón ismertette a gólyatáborok szervezéséről és lebonyolításáról szóló, december 19-ei keltezésű jelentése főbb megállapításait. A kezdeményezés szerint a rendelkezésnek minden olyan intézményre vonatkoznia kellene, amelyet az állam tart fenn vagy költségvetési hozzájárulásban részesít. Az oktatási biztos azt is kezdeményezi, annak érdekében is módosítsák a jogszabályt, hogy a már felvett, de hallgatói jogviszonnyal még nem rendelkező hallgatókra vonatkozó szabályozást alkothassanak a felsőoktatási intézmények.

Aáry-Tamás Lajos 41 oldalas jelentésében kezdeményezi a gólyatábort szervező felsőoktatási intézmények rektorainál, hogy teremtsenek fórumot a párbeszédre a gólyatáborokról, a gólyák emberi méltóságának tiszteletben tartásáról, a nemi egyenlőség megjelenítéséről, a nők elleni erőszak, valamint az egyetemi és főiskolai erőszak visszaszorításáról. Indítványozza azt is, hogy a rektorok működjenek együtt a többi felsőoktatási intézménnyel a megelőző programok kidolgozásában, az áldozatokat segítő egyetemi eljárások és szabályozók kidolgozásában, a jó gyakorlatok elemzésében és meghonosításában.

"Kövessenek el mindent, hogy ezen folyamatok átláthatóak, a hallgatók és az oktatók aktív együttműködésére alapozók legyenek. Tegyék lehetővé, hogy a jövendőbeli hallgatók és szüleik megismerhessék az intézmény álláspontját és terveit, elkészítendő szabályozását az egyetemi és főiskolai erőszak visszaszorításával kapcsolatban" - írta.

Aáry-Tamás Lajos megjegyzi: a gólyatábort rendező felsőoktatási intézmények többsége - összesen harminchat - arról számolt be, hogy nem érkezett hozzájuk panasz az elmúlt években. Tényleges panaszról öt felsőoktatási intézmény tett említést, de ezek négyük esetében csekély jelentőségűnek nevezhetők. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem öt eljárásról számolt be a korábbi évek gólyatáboraival kapcsolatban.

A csütörtöki sajtótájékoztatón jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, hogy a gólyatáborokban történt erőszakos cselekmények miatt munkacsoport létrehozását kezdeményezte. A testület feladata egy ajánlás elkészítése, amely alapján a felsőoktatási intézmények megalkothatják a saját rendezvényeikre vonatkozó szabályokat. Fontos, hogy ez év augusztusára - a gólyatáborok időszakára - olyan rendszer jöjjön létre, amely átlátható és garantálja az emberi méltóságot - hangsúlyozta Balog Zoltán, aki a munkacsoport vezetésére az oktatási jogok biztosát kérte fel.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.