A felsőoktatási törvény módosítását javasolja az oktatási jogok biztosa az emberi erőforrások miniszterének, hogy a jogszabály tartalmazzon az emberi méltóság feltétlen tiszteletben tartásának követelményére vonatkozó rendelkezést. Aáry-Tamás Lajos 2014 szeptemberében indított országos vizsgálatot azzal a céllal, hogy feltérképezzék, milyen módon biztosítják a gólyatáborokban a leendő hallgatók emberi és állampolgári jogait, továbbá kinek a feladata és felelőssége a táborok megszervezése, valamint milyen szabályzatokat alkottak a felsőoktatási intézmények a gólyatáborokra.
Aáry-Tamás Lajos csütörtökön sajtótájékoztatón ismertette a gólyatáborok szervezéséről és lebonyolításáról szóló, december 19-ei keltezésű jelentése főbb megállapításait. A kezdeményezés szerint a rendelkezésnek minden olyan intézményre vonatkoznia kellene, amelyet az állam tart fenn vagy költségvetési hozzájárulásban részesít. Az oktatási biztos azt is kezdeményezi, annak érdekében is módosítsák a jogszabályt, hogy a már felvett, de hallgatói jogviszonnyal még nem rendelkező hallgatókra vonatkozó szabályozást alkothassanak a felsőoktatási intézmények.
Aáry-Tamás Lajos 41 oldalas jelentésében kezdeményezi a gólyatábort szervező felsőoktatási intézmények rektorainál, hogy teremtsenek fórumot a párbeszédre a gólyatáborokról, a gólyák emberi méltóságának tiszteletben tartásáról, a nemi egyenlőség megjelenítéséről, a nők elleni erőszak, valamint az egyetemi és főiskolai erőszak visszaszorításáról. Indítványozza azt is, hogy a rektorok működjenek együtt a többi felsőoktatási intézménnyel a megelőző programok kidolgozásában, az áldozatokat segítő egyetemi eljárások és szabályozók kidolgozásában, a jó gyakorlatok elemzésében és meghonosításában.
"Kövessenek el mindent, hogy ezen folyamatok átláthatóak, a hallgatók és az oktatók aktív együttműködésére alapozók legyenek. Tegyék lehetővé, hogy a jövendőbeli hallgatók és szüleik megismerhessék az intézmény álláspontját és terveit, elkészítendő szabályozását az egyetemi és főiskolai erőszak visszaszorításával kapcsolatban" - írta.
Aáry-Tamás Lajos megjegyzi: a gólyatábort rendező felsőoktatási intézmények többsége - összesen harminchat - arról számolt be, hogy nem érkezett hozzájuk panasz az elmúlt években. Tényleges panaszról öt felsőoktatási intézmény tett említést, de ezek négyük esetében csekély jelentőségűnek nevezhetők. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem öt eljárásról számolt be a korábbi évek gólyatáboraival kapcsolatban.
A csütörtöki sajtótájékoztatón jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, hogy a gólyatáborokban történt erőszakos cselekmények miatt munkacsoport létrehozását kezdeményezte. A testület feladata egy ajánlás elkészítése, amely alapján a felsőoktatási intézmények megalkothatják a saját rendezvényeikre vonatkozó szabályokat. Fontos, hogy ez év augusztusára - a gólyatáborok időszakára - olyan rendszer jöjjön létre, amely átlátható és garantálja az emberi méltóságot - hangsúlyozta Balog Zoltán, aki a munkacsoport vezetésére az oktatási jogok biztosát kérte fel.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója. Szerinte már csak az országos eredményekben sem látszik, hogy a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok tehetséggondozási tevékenysége sikeres, legalábbis nem úgy, ahogyan azt sokszor gondoljuk.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
