Nem lehet csak úgy kirúgni az iskolából a verekedő diákot

Problémák vannak az iskolában? Nem tudsz eligazodni a házirend és a jogszabályok útvesztőjében? A tanulmányi osztályon csak vonogatják a vállukat a felvetéseidre? Írj nekünk az [email protected] -ra, és megkeressük az illetékeseket!

2008 tavaszán eltanácsolták az egyik fővárosi, VIII. kerületi középiskolából azt a tizenhat éves diákot, aki fizikaórán odament tanárához, belerúgott, lökdöste, majd egy fém csapteleppel fenyegette meg – az iskola fegyelmi bizottsága úgy döntött, a renitens diák nem tanulhat tovább náluk, ezért áthelyezték egy másik intézménybe. Ezzel a középiskolás fiú a közoktatási törvényben szereplő lehető legszigorúbb büntetést kapta, a tanköteles korú, vagyis tizennyolc évnél fiatalabbakat ugyanis – akármit is tesznek – nem lehet eltiltani a tanév folytatásától, ahogy az oktatási intézményből sem zárhatják ki őket, még átmenetileg sem.

„A legszigorúbb fegyelmi büntetés az, ha a diákot áthelyezik egy másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába. Ez utóbbit azonban csak akkor teheti meg az iskolaigazgató, ha a tanuló átvételéről egy másik intézmény vezetőjével már megállapodott. Ha ez nem történik meg, az eljárás nem jogszerű” – áll Aáry-Tamás Lajos, az oktatási jogok biztosának 2009-es beszámolójában.

„Egy szülő fia fegyelmi eljárásával kapcsolatban kérte az oktatási jogok ombudsmanának segítségét. Gyermeke az iskolában alkoholt fogyasztott, emiatt fegyelmi eljárás indult ellene: a fegyelmi tárgyalást megtartották, a bizottság egy másik intézménybe történő áthelyezés mellett döntött. Az ombudsman hivatala szerint nem sérültek a diák oktatási jogai, abban a kérdésben azonban nem jogosult dönteni, hogy a kiszabott büntetés arányban van-e a tanuló által elkövetett kihágással.”

Amiért ki lehet rúgni a diákot, és amiért nem

Az általános- és középiskolák összesen négy ok miatt szüntethetik meg a diákok tanulói jogviszonyát: a fegyelmi döntés mellett ilyen ok például az, ha a tanuló ugyanannak az évfolyamnak a tanulmányi követelményeit második alkalommal sem teljesítette, ezzel az indoklással azonban évközben nem, csak a tanév utolsó napján lehet elbocsátani. Azok is hasonló sorsra juthatnak, akik túl sok igazolatlan órát gyűjtöttek be, vagy olyan fizetési hátralékuk van, amelyet nem indokol szociális helyzetük. Ez a három „lehetőség” azonban csak akkor alkalmazható, ha az érintett diák már elmúlt tizennyolc éves.

„Egy szülő azért kereste meg az oktatási jogok ombudsmanát, mert gyermekét az iskola fegyelmi eljárással áthelyezte egy másik oktatási intézménybe. A diák egy hagyományos általános iskolába került, pedig a jelenlegi iskolájában nyolc évfolyamos gimnáziumi oktatásban vett részt. Az ombudsmani hivatal arról tájékoztatta a szülőt, hogy az intézményvezetőknek nincs olyan kötelezettsége, hogy az átvételről szóló megállapodás során figyelembe vegye, hogy a tanuló azonos iskolatípusban folytathassa tanulmányait. Persze a szülők szabadon dönthetnek másik, az elképzelésüknek jobban megfelelő intézmény mellett – amennyiben találnak olyan iskolát, ahova felveszik gyermeküket”.

Eltanácsolni iskolaköteles korú gyereket ugyanis nem lehet – mégis évről évre rengeteg ezzel kapcsolatos panasz érkezik az ombudsmanhoz. „Az eltanácsolás, bár semmiféle jogi kötőerővel nem bír, mégis komoly hatást tud gyakorolni a szülőre, aki ilyenkor nincs alkupozícióban, hiszen nem akarja, hogy gyermeke ellenséges környezetben legyen kénytelen tanulni. A szülők látszólag a szabad iskolaválasztás jogával élnek, amikor elviszik gyermeküket más intézménybe, valójában azonban nyomásnak engednek, mert úgy érzik, hogy nincs más lehetőségük ” – áll a 2009-es beszámolóban. Vagyis a szülőknek nem muszáj eleget tenni annak az igazgatói kérésnek, hogy keressenek más intézményt gyermeküknek, jogilag semmi nem kötelezi erre őket, a legtöbb esetben mégis a „békés” megoldás mellett döntenek.

„A pedagógus fegyelmi eljárás megindításának lehetőségeiről kért tájékoztatást, mivel az iskola több tanulója tanítási időn kívül betört házakba, és onnan különböző tárgyakat lopott el. A tanulók kötelességszegő magatartása többféle jogkövetkezményt vonhat maga után: súlyos és vétkes kötelezettségszegés esetén fegyelmi eljárásnak van helye, amennyiben pedig a tanuló cselekménye nem éri el a fegyelmi eljárás megindításához szükséges szintet, más fegyelmező intézkedések alkalmazhatóak. Ám mivel a tanár által említett betöréses eset nem tartozik a gyerekek tanulói jogviszonyával kapcsolatos kötelezettségek közé, nem lehet iskolai eljárást indítani.”

Nem lehet kiküldeni az óráról a rosszalkodó diákot

„Egy szülő azzal kapcsolatban kért tájékoztatást, hogy ha a tanulót magatartása miatt kiküldik az óráról, adható-e neki igazolatlan óra” – az oktatási jogok biztosához minden évben több tucat ehhez hasonló kérdés érkezik. A válasz egyértelmű: bár a renitens diákok viselkedésükkel zavarják a tanórát, megnehezítik osztálytársaik és tanáraik munkáját, mégsem lehet őket kiküldeni óra közben a tanteremből, így igazolatlan órát sem kaphatnak.

Kivétel persze akad, például ha csak így lehet megoldani, hogy „mások jogai vagy a tanuló egyéb jogai ne sérüljenek” – vagyis egy-egy komolyabb verekedést vagy eldurvuló szóváltást félbeszakíthat úgy a pedagógus, hogy kiküldi az egyik érintett diákot, aki azonban nem maradhat egyedül a folyosón, a közoktatási törvény szerint ugyanis az iskolának ilyenkor is gondoskodnia kell a felügyeletéről. Azaz ilyenkor „be kell vetni” az ügyeletes vagy a tanári szobában tartózkodó pedagógusokat is.

Mit tehet a szülő, ha nem ért egyet a döntéssel?

Ha a diákot fegyelmi döntéssel helyzeték át egy másik iskolába, a szülő tizenöt napon belül fellebbezhet – az írásos nyilatkozatot az oktatási intézmény vezetőjéhez kell benyújtani, aki köteles továbbítani azt az iskola fenntartójához, vagyis legtöbb esetben a település önkormányzatához, amely vagy elutasítja a kérelmet, vagy megváltoztatja, esetleg megsemmisíti a fegyelmi döntést. Végrehajtani csak jogerős fegyelmi határozatot lehet, vagyis a renitens tanuló egészen addig az osztálytársaival tanulhat, amíg a fellebbezést el nem bírálta a fenntartó.

eduline