Aáry-Tamás Lajos, az oktatási jogok biztos arra kérte a szülőket, tanárokat és diákokat, hogy senki jogát ne sértsék meg csak azért február 29-én, mert másképp gondolkodik a kormány oktatáspolitikájáról.
A közelmúltban a Magyar Idők számolt be arról - az oktatási intézményt nem megnevezve - hogy értesüléseik szerint az egyik budai középiskolában hátrányos megkülönböztetés éri azokat a tanulókat, akik nem viseltek kockás inget a tiltakozási hullám közepette. A lap szerint tanárok szólták meg azokat a diákokat, akik nem voltak kockás ingben, megkérdezve őket, hogy talán ők fideszesek-e?
Egy másik esetről is beszámolt a kormányközeli lap, egy szülő azért értesítette a köznevelésért felelős államtitkárságot. Az eset leírása szerint a tanár a tanulóktól azt kérte osztályfőnöki órán, hogy február 29-én álljanak a tanári tiltakozás mellé, vegyenek fel kockás inget, valamint távolmaradásukkal is jelezhetik, hogy az ügy mellett állnak. Bár pártnév nem hangzott el a beszámoló szerint, de a szülő úgy látta, hogy politikai állásfoglalásra kényszerítették gyermekét.
A "másik oldalon" is történt hasonló eset a tiltakozók szerint, a legismertebbet a Klik és a Teleki Blanka Gimnázium közti eset szolgáltatta, mikor Pukli István igazgatótól olyan dokumentumokat kért be Klik, ami tisztázza, hogy milyen körülmények között mentek el a tanárok és diákok február elején a Herman Ottó Gimnázium melletti tüntetésre - ezt egyfajta megtorlásként értelmezték a tiltakozók.
Február 29-én a Nem leszek suliban tiltakozó megmozdulás miatt Aáry-Tamás Lajos arra kérte fel a szülőket, tanárokat és diákokat, hogy egyik felet se érje politikai nézetei miatt hátrányos megkülönböztetés.
Szerinte erre lehetőséget teremthetnek olyan iskolai példák, ahol a diákokat arra kérik, hogy a faliújságon jelezzék részvételüket a jövő hétfői tiltakozáson. Aáry-Tamás szerint ez a nyilvános megoldás lehetőséget teremthet arra, hogy az aláírókat vagy az attól tartózkodókat is megszólják nézeteik miatt, ami jogsértő.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
