Három hét múlva kiderül, mik történnek a gólyatáborokban

Várhatóan három hét múlva lesznek eredményei annak az országos átfogó vizsgálatnak, amelyet az oktatási jogok biztosa indított az egyetemi gólyatáborokban történt erőszakos cselekmények miatt.

  • MTI
Fülöp Máté

Aáry-Tamás Lajos pénteken az MTI-nek elmondta: több évre visszamenőleg kért információkat az egyetemi vezetőktől és a hallgatói szervezetektől. Az oktatási jogok biztosa egyebek között arra kíváncsi, hogy volt-e már hasonló panasz, megkeresték-e őket, van-e szabályozása az intézménynek a gólyatáborokra vonatkozóan, tervezik-e, hogy vitát folytatnak a témáról az intézményben. Kérdései között szerepel, hogy milyen intézkedéseket tudnak tenni azok érdekében, akik a gólyatáborba látogatnak, de még nem egyetemi polgárok, hogy méltóságuk ne szenvedjen csorbát. Megkérdezi azt is, hogy van-e olyan jó gyakorlat, amit a gólyatáborok ügyében megosztanának.

Az eddigi visszajelzésekből az már látszik, hogy többféle formája van a gólyatáboroknak, és van olyan, ahol ezt minőségbiztosítási rendszerrel megtámogatva a képzés részévé tették. Érkezett azonban olyan panasz is, hogy a gólyatáborok közelében élőket inzultáltak. Aáry-Tamás Lajos hozzátette: továbbra is várja a jelzéseket a [email protected] címen.

A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnöke pénteken azonnali hatállyal lemondásra szólított fel minden olyan ELTE kari hallgatói tisztségviselőt, aki a gólyatáborokban történt erőszakos bűncselekmények idején hivatalban volt, a szervezéshez bármilyen köze lehetett. Körösparti Péter HÖOK-elnök az MTI birtokába került Zaránd Péter, egyetemi hallgatói vezetőhöz intézett levelében azt írta: amennyiben ezt nem teszik meg önként, minden, az egyetemi hallgatói önkormányzat elnöke részére biztosított jogkört használjon fel az érintettek hivatalukból történő azonnali eltávolítására.

A HÖOK elnöke emellett megfogalmazza azt az elvárását is, hogy egyetemi hök-elnökként kezdeményezze a rektori vezetésnél egy egyetemi oktatókból és hallgatókból álló független vizsgálóbizottság felállítását, amely az ELTE elmúlt két évben tartott összes gólyatáborának dokumentációját átvizsgálja, valamint lehetőséget biztosít a résztvevők anonim panaszainak fogadására, és szükség esetén felelősségre vonási javaslatokat tesz az egyetem vezetése részére.

Azonnali vizsgálatot rendelt el és várhatóan büntetőfeljelentést fog tenni az ELTE állam és jogtudományi karának vezetése az intézmény 2013-as gólyatáborában történtek miatt - közölte Király Miklós dékán szerdán az MTI-vel az Index cikkére reagálva. (A portál egy fővárosi jogi kar gólyatáborában 2013-ban elkövetett, és eddig jogi következmények nélkül maradt nemi erőszakról számolt be.)

Az ELTE rektora szeptember közepén kari szinten már fegyelmi eljárásokat indított az intézmény fonyódligeti és jogász gólyatáboraiban idén történtek miatt; több esetben a legsúlyosabb büntetés, azaz a hallgatói jogviszony megszűnése sem kizárt. Ezek az eljárások még zajlanak. Fábri György, az ELTE kommunikációs igazgatója a rektori intézkedésekről akkor azt mondta: a jövőben csak úgy rendezhető gólyatábor, ha annak programját a legrészletesebb leírás mellett engedélyezi a rektori vezetés. A közreműködő felsőéveseknek a legszigorúbb szakmai és morális elvárásoknak kell megfelelniük, részvételüket személy szerint az adott kar vezetőinek kell jóváhagyniuk.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.