Szúrópróbaszerű drogtesztet vezetne be a Fidesz, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) elégedett a felsőoktatási stratégiával, a Nemzeti Pedagóguskar pedig nyílt levélben kéri a kormányfőt és a szaktárca illetékeseit, hogy továbbra is a minimálbérhez kössék a pedagógusbéreket. Ezek voltak a hét hírei.
Már most olyan szintű a "fáradtság és a kimerültség" az iskolákban, mint júniusban
Nem tapasztalt változást az iskolai agresszió területén az oktatási jogok biztosa a tavalyi évben. Erről Aáry-Tamás Lajos beszélt hétfőn az Országgyűlés kulturális bizottsága előtt, ahol szólt arról is, hogy az oktatás "miértjéről" közmegegyezésre, konszenzusra lenne szükség. A biztos a 2013-as év tapasztalatait összegezve kiemelte: különleges helyzet alakult ki, mert bár az oktatási reform elindult, de még nem lehetett azt mondani, hogy az új rendszer teljeségében működött. A részleteket itt találjátok.
Mennyit keresnek januártól a pedagógusok?
A 2014-es minősítési eljáráson megfelelt tanárok, tanítók és óvodapedagógusok 2015. január 1-től ideiglenesen a pedagógus II fokozatba kerülnek: a várható bruttó béreket tartalmazó táblázatot itt nézhetitek meg.
Elégedett az államtitkár, az OECD-nek tetszik a felsőoktatási stratégia
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) üdvözölte a magyar felsőoktatási stratégia legfőbb elemeit - tájékoztatta az MTI-t csütörtökön Párizsban Palkovics László az Emberi Erőforrások Minisztériumának felsőoktatásért felelős államtitkára, miután mintegy kétórás megbeszélést folytatott Andreas Schleicherttel, a szervezet Oktatási és Képességi Igazgatóságának vezetőjével. A részletekért kattintsatok ide.
Ilyen lesz az iskolai drogteszt: szúrópróbaszerű ellenőrzésre számíthatnak a diákok
A Fidesz általános drogtesztet szeretne bevezetni a veszélyeztetett korosztályba tartozó gyermekeknél, a politikusoknál és az újságíróknál, de a gyermekek esetében ezt csak szülői beleegyezéssel lehetne elvégezni - közölte Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője szerdán Budapesten újságírókkal. Cikkünket itt olvashatjátok.
Iskolai szegregáció: így változhat a köznevelési törvény
Az antiszegregációs kerekasztal által javasolt formában fogadott el egy módosítást a nemzeti köznevelési törvényen az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága pénteken. A testület előtt Czunyiné Bertalan Judit köznevelési államtitkár azt hangsúlyozta: a miniszter kötött mandátumot kap a rendeletalkotásban. Cikkünk folytatását itt találjátok.
Elmaradhat a pedagógusok béremelése: nyílt levélben tiltakoznak a tanárok
Továbbra is kössék a minimálbérhez a pedagógusbéreket - egyebek mellett erre kérik Orbán Viktort, a szaktárca illetékeseit és a parlamenti pártok frakcióvezetőit nyílt levélben a Nemzeti Pedagóguskar (NPK) elnöke és tizenhárom neves gimnázium igazgatója. Ezen felül kérik, hogy a jövőben minden, a közoktatást érintő változtatási elképzelésről folytassák le a törvényileg is kötelező egyeztetéseket az érintett kamarával, a szakmai szervezetekkel és a szakszervezetekkel. "Meg vagyunk győződve arról, hogy kéréseink nemzeti érdeket fejeznek ki, s nemcsak a pedagógusok, hanem a teljes magyar társadalom támogatását bírják" A nyílt levélről itt olvashattok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A mesterséges intelligencia személyre szabott tanulási segítséget nyújthatna, biztonságos üzenetküldő felület válthatná fel a Facebook-csoportokat, a szakértők szerint pedig a jelenlegi KRÉTA helyett egy sokkal modernebb, a diákok igényeire szabott rendszert kellene létrehozni. Egy új koncepció szerint a fejlesztés nemcsak technológiai, hanem oktatási szempontból is komoly előrelépést jelenthetne.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
Nem kell mindig mélyen a zsebetekbe nyúlni egy budapesti strandolásért. Több fővárosi fürdőben és strandon is jelentős kedvezményt kaptok, ha a zárás előtti utolsó két órában érkeztek: a budapesti lakosoknak ilyenkor féláras esti jegy jár, a BudapestGO-val rendelkező diákok pedig bizonyos esetekben akár 80 százalékos kedvezmény jár.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.
