Mire adhat egyest a tanár, és mire nem?

Igazolatlan hiányzásért és rossz magatartásért egyetlen diáknak sem lehet egyest adni, az el nem készített házi feladatért és az üresen hagyott tesztlapokért azonban joggal jár az elégtelen. Mi alapján dönthetnek a tanárok a félévi és év végi jegyekről? Megnézhetik-e a szülők a kijavított dolgozatokat? És mit tehetnek a tanulók, ha úgy érzik, ok nélkül buktatták meg őket?

  • Eduline
Problémák vannak az iskolában? Nem tudsz eligazodni a házirend és a jogszabályok útvesztőjében? A tanulmányi osztályon csak vonogatják a vállukat a felvetéseidre?

Írj nekünk az [email protected] -ra, és megkeressük az illetékeseket!

Húsz dollárért, vagyis négy-ötezer forintért „vásárolhattak” jobb jegyeket egy dél-karolinai középiskola diákjai 2009 novemberében. A végzősök két tantárgyat választhattak ki, amelyekből – némi pénz fejében – megúszhatták a bukást, vagy éppen ötösre javíthatták közepes eredményeiket. A

„pénzért osztályzatot” akcióval

ez az iskola Magyarországon megszegte volna a közoktatási törvényt, amely – bár csak szűkszavúan szól az érdemjegyekről – azt leszögezi, hogy kizárólag tanulmányi teljesítményt lehet jegyekkel értékelni.

Egy dolgozat alapján senkit nem lehet megbuktatni

A tanárok viszonylag szabadon dönthetnek arról, hogy milyen jegyeket adnak a diákoknak – igaz, az autonómiájuk nem korlátlan, az iskola pedagógiai programjában és a helyi tantervben szereplő szabályoktól nem térhetnek el. "A pedagógus az értékelés, minősítés során kialakíthat egyedi módszereket, alkalmazhat sajátos értékelési, számonkérési technikákat, de ezeknek természetesen összhangban kell lenniük a jogszabályi előírásokkal, illetve az intézmény pedagógiai programjával" - áll Aáry-Tamás Lajos, az oktatási jogok biztosának 2009-es beszámolójában.

Nem mindegy, mi kerül a bizonyítványba

A pedagógiai programban – amelyet minden diák és szülő elolvashat az iskolák honlapján vagy személyesen, az intézményben – azt is részletesen le kell írni, hogy hány napon belül kell kijavítani az írásbeli feladatokat, mit jelent a "kisötös" és a "kisegyes", illetve hogy a nagydolgozatokért, a röpdolgozatokért és a felelésért járó jegyek milyen mértékben számítanak bele a félévi és az év végi osztályzatba. „A pedagógusoknak lehetőségük van arra, hogy az érdemjegyeket eltérő súllyal számítsák be, de be kell tartaniuk a pedagógiai programban közzétett szabályokat. Az azonban már jogsértő, ha a tanár egyetlen dolgozat jegye alapján határozza meg az év végi osztályzatot” – írja az oktatási jogok biztosa.

„Egy szülő azért fordult az oktatási ombudsmanhoz, mert gyermeke egyik tanára furcsa képlet alapján számítja ki az év végi osztályzatot. Ha a diákok az év végi nagydolgozatra egyest kapnak, a bizonyítványukba is elégtelen kerül. Az oktatási jogok biztosa arról tájékoztatta a szülőt, hogy ez sérti a tanulók jogait”

Amiért járhat egyes, és amiért nem

„Egy tanuló azzal a kérdéssel fordult hozzánk, hogy kaphat-e elégtelen osztályzatot, ha a nagydolgozat megírását igazolatlan hiányzással elmulasztja” – az oktatási jogok biztosához minden tanévben több tucat ehhez hasonló panasz érkezik. Pedig a szabályok egyértelműek: nem lehet egyes adni azoknak a diákoknak, akik hiányoztak a dolgozatírásról, a tanórákról vagy éppen a tanulmányi kirándulásokról. „Ez az értékelési módszer jogsértő, hiszen ebben az esetben az érdemjegy nem a tanuló teljesítményére vonatkozik, hanem csak a mulasztás tényét rögzíti. Amikor nincs jelen az órán, akkor nem nyújt teljesítményt, ezt pedig nem lehet egyessel minősíteni” – áll az ombudsman beszámolójában. Ugyancsak tilos egyessel büntetni az órákon hangoskodó, verekedő diákokat, a közoktatási törvény szerint ugyanis tantárgyi érdemjegy csak tanulmányi eredményekért jár – akár egyesről, akár ötösről legyen szó.

"Egy panaszos azt kérdezte a hivataltól, hogy a buktatás szándékáról az iskola köteles-e a közoktatási törvény szerint a szülőt egy hónappal korábban írásban értesíteni. Az oktatási jogok biztosa arról tájékoztatta, hogy nincs olyan jogszabályi rendelkezés, amely előírja, hogy a diákot csak akkor lehet megbuktatni, ha az iskola egy hónappal a jegyek lezárása előtt értesítette őt, illetve gyámját az érdemjegyei alapján várható elégtelen osztályzatról"

Az el nem készített házi feladatokkal azonban már más a helyzet: a jogszabályok nem tiltják, hogy a tanárok értékeljék az otthon megírt fogalmazásokat és teszteket, az erre vonatkozó szabályokat az iskolai szabályzatokban kell részletezni. Az üresen hagyott munkafüzeti feladatokért tehát joggal jár az egyes, az otthon hagyott testnevelés-felszerelésekért, tankönyvekért és rajzeszközökért azonban nem. Egy kivétel van: ha a felszerelés nélkülözhetetlen dolgozatíráshoz vagy feleltetéshez.

„Egy szülő azt kérdezte az oktatási jogok biztosának hivatalától, hogy kérheti-e a tanártól, hogy gyermekével minden héten írasson dolgozatot. Az ombudsman állásfoglalása szerint az írásbeli beszámoltatások formáit, rendjét, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepét és súlyát az iskola helyi tantervében kell meghatározni, vagyis a szülők kérhetnek ilyet a pedagógusoktól, de semmire nem kötelezhetik”

Nemcsak a tanár dönt: a tantestület még segíthet a bajba jutott diákokon

A diákok félévi és év végi osztályzatait az iskola tanárai az osztályozó értekezleten nézik át, és döntenek a következő évfolyamba lépésről: ha a bizonyítványba kerülő jegy lényegesen eltér a tanév közben szerzett érdemjegyek átlagától, az érintett pedagógusnak meg kell magyaráznia döntését. "A nevelőtestület indokolt esetben kérheti, hogy változtassa meg a jegyet. Ha erre nem hajlandó, az évközi eredmények alapján a diák javára módosíthatják az osztályzatot" - áll az ombudsman beszámolójában.

Ha pedig egy diák úgy gondolja, hogy igazságtalanul kapott rossz érdemjegyet félévkor vagy év végén, ő vagy a szülei a bizonyítványosztástól számított tizenöt napon belül eljárást indíthatnak, törvényességi kérelmet adhatnak be, amelyet az adott iskola fenntartója – az esetek többségében a helyi önkormányzat, egy egyház vagy egy alapítvány – bírál el. Erre azonban csak akkor van lehetőség, ha az osztályzás nem az iskola helyi tantervében leírtak szerint történt, vagy az átlag kiszámításának módja jogszabályba ütközik.

eduline

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu