Az oktatási jogok biztosa szerint a diáktüntetések után a kormány végre felismerte, milyen fontos az oktatás ügye és...
Az oktatási jogok biztosa szerint a diáktüntetések után a kormány végre felismerte, milyen fontos az oktatás ügye és hogy érdemes tárgyalni a diákokkal. Aáry-Tamás Lajos az Indexen hétfőn megjelent interjúban arról is beszélt: többször próbálta figyelmeztetni az egyeztetések és a párbeszéd fontosságára Balog Zoltán minisztert és Hoffmann Rózsát, utóbbival nem jutott dőlőre, az oktatási államtitkár kifejezetten kerülte őt.
Arról, hogy mennyire tudta meggyőzni a minisztert vagy az oktatási államtitkárt, hogy érdemesebb lenne meghallgatni a diákok, a szülők és a tanárok véleményét is, azt mondta: a minisztert kevésbé kellett meggyőzni. Balog Zoltán új miniszterként nagyobb lendülettel érkezett, és jobban értette, mennyire fontosak a tárgyalások. "Hoffmann Rózsával nem tudtunk dűlőre jutni ebben. Amikor beszéltünk róla, akkor sem értett, később pedig már kifejezetten kerülte a velem való konzultációkat" - fogalmazott Aáry-Tamás Lajos.
A felvételi követelmények változásairól azt mondta: ami történik, az semmilyen módon nem felel meg annak az előírásnak, hogy a változásokat a diákoknak az érettségi előtt két évvel korábban ismerniük kell. Időt és lehetőséget kell adni a diákoknak és a szülőknek is arra, hogy fel tudjanak készülni az érettségire és a felvételire.
Azzal kapcsolatban, hogy a tárgyalások eredményeként lesznek például államilag finanszírozott helyek is az eredetileg csak fizetősként meghirdetett szakokon, Aáry-Tamás Lajos kiemelte: ez a döntés könnyebb helyzetbe hozza a felvételizőket, és önmagában az is megnyugtató, hogy tárgyalásos úton született meg. Az igazi probléma azonban az, hogy ebben a nagy oktatási átalakulásban, amikor az állam erősebben nyúl bele a rendszerbe, mint korábban bármikor, azt várják a polgároktól, hogy bízzanak az államban. Ehhez azonban információra lenne szükség. Információ nélkül ugyanis nem várható felelős döntést az állampolgártól - rögzítette az oktatási jogok biztosa.
A közoktatással kapcsolatban kitért arra is: különleges állapot alakult ki a magyar oktatásban. Az elmúlt két és fél év politikai stílusa és az iskolák állami fenntartásba vétele érdekes módon felszámolta a korábbi függőségi viszonyokat. Ma egy középiskolai tanár, a diákjai és a szülő egy oldalon áll. Ha ez volt a cél, hogy egymásra találjanak, akkor ez sikerült. Óriási jelentősége van annak, hogy végre a kormány is belátta: az oktatás sokkal fontosabb közpolitikai ügy annál, mint ahogy eddig egyfajta resztli területként kezelték.
A várható problémákról szólva kiemelte: sok település nincs felkészülve arra, hogy hároméves kortól kötelező lesz az óvodába, és sok gondot okozhat, hogy az intézmények hogyan tudják majd kezelni a megnövekedett létszámot, ha ehhez nem lesz elég pedagógus és hely. A másik ilyen probléma az egész napos iskola bevezetése lehet. Ez főként a középosztálybeli szülők érdekeivel ütközhet, akik délután a gyerekeket szívesen vitték különórákra, nyelvtanfolyamra, sportra - állapította meg az oktatási jogok biztosa.
Ugyanakkor mint mondta, az iskolák állami fenntartásba vételét nem tartja feltétlenül rossznak. Ezzel sok helyzetet lehet jól kezelni, már ha jól csinálják. Megszűnhet például az a méltánytalanság, hogy egy Győr-Moson-Sopron megyei pedagógus kétszer annyit keres, mint egy nyírségi tanár. Alkalmas lesz ez a rendszer a pazarlások megszüntetésére, hatékonyabb fenntartást és talán egyenletesebb minőséget is hoz az iskolákban. Abból azonban újabb problémák származhatnak, hogy egy tankerületi igazgató képtelen lesz időben, gyorsan és jól döntéseket hozni a rászakadt iskolák ügyében. Itt is jobb lett volna a körültekintés, jobb eredményt hozott volna az alaposabb előkészítés, a megfontoltabb bevezetés és persze az együttműködés az érintettekkel.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
