#nyelvvizsga-amnesztia

Megszavazták az iskolai sztrájkot ellehetetlenítő törvényt, idén nem lesz nyelvvizsga-amnesztia: a hét hírei

Kedden esküt tett Pintér Sándor belügyminiszter és Csák János innovációs miniszter is – az ötödik Orbán-kormányban ők felelnek majd a közoktatásért, a szakképzésért és a felsőoktatásért. Közben a parlament elfogadta a pedagógussztrájkot ellehetetlenítő törvényt, és újra elhangzott: idén nem lesz nyelvvizsga-amnesztia. Tragikus esemény is történt a héten: Texasban egy 18 éves tüzet nyitott egy általános iskola diákjaira és tanáraira, huszonegyen életüket vesztették.




Még mindig több ezer egyetemista várja, de szinte biztos, hogy 2022-ben nem lesz nyelvvizsga-amnesztia

2022-ben nem lesz nyelvvizsga-amnesztia – legalábbis erre számít a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK). Pedig idén is több ezer végzős egyetemista bízott abban, hogy még a záróvizsgaszezon előtt rábólint a kormány az újabb „felmentésre”. Csakhogy azt már nehezen lehetne megindokolni: a koronavírus-járvány negyedik és ötödik hulláma ellenére a nyelviskolák és a nyelvvizsgaközpontok egész tanévben nyitva voltak.


Vannak olyan egyetemek, ahol tízből kilenc hallgatónak már a felvételikor megvan a nyelvvizsgája: rangsor

Egy olyan egyetemi kar van Magyarországon, ahol az összes felvett diáknak van legalább egy középfokú nyelvvizsgája. Nem véletlenül: a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hadtudományi karának alapképzéseire csak azok kerülhetnek be, akik bemutatják nyelvvizsga-bizonyítványukat. Persze a HVG-rangsor élén álló egyetemeken, például a Corvinuson, az ELTE-n és a BME-n is kilencven százalék körüli a nyelvvizsgát szerzett, potenciális elsőévesek aránya.


Drasztikusan visszaesett az eszperantóból nyelvvizsgázók száma, pedig évekig ez volt a felvételizők „jolly jokere”

Éveken át volt a felvételizők és a diplomaszerzés előtt állók "jolly jokere" az eszperantóból szerzett nyelvvizsga, az utóbbi években azonban komolyan visszaesett a mesterséges nyelv népszerűsége. Az egyetlen olyan magyarországi nyelvvizsgaközpontban, ahol eszperantóból is lehet írásbelizni és szóbelizni, 90 százalékkal kevesebb vizsgázó volt tavaly, mint két évvel korábban.


Többen nyelvvizsgáztak tavaly, mint két éve, de az „amnesztia” így is nagyot rúgott a nyelvoktatási piacba

Úgy tűnik, a 2020-as mélypont után kezd magához térni a nyelvoktatási piac, erre utal legalábbis, hogy tavaly jóval többen nyelvvizsgáztak, mint egy évvel korábban. A számok azonban még mindig nem elég magasak, ennek a legfőbb oka pedig nem a járvány, hanem az arra hivatkozva (kétszer is) elrendelt nyelvvizsga-amnesztia, amely padlóra küldte a vizsgaközpontokat. A nyelvoktatók szerint a felsőoktatási felvételi szabályai sem a nyelvtanulóknak kedveznek: több pont jár félévnyi katonáskodásért, mint egy középfokú nyelvvizsgáért.








Nem döntöttek újabb nyelvvizsga-amnesztiáról, sok egyetemista értette félre a jogszabályt

Kedden szavazta meg az Országgyűlés a koronavírus-járvány miatt elrendelt veszélyhelyzet meghosszabbítását, a rendeletnek pedig része maradt a 2021-es nyelvvizsga-amnesztia is. Ez utóbbi sok félreértést szült másfél nap alatt, sok egyetemista úgy értelmezte a jogszabályt, hogy a 2022-es végzősök is megkapják a diplomájukat a nyelvvizsga bemutatása nélkül. Pedig ilyen döntés nem született.



Már több ezer diplomát állítottak ki nyelvvizsga nélkül: idén tízből négy végzős kerülne bajba az „amnesztia” nélkül

Idén nem állnak tömött sorok az egyetemek tanulmányi osztálya előtt, de azért a leggyorsabbak a „nyelvvizsga-amnesztiáról” hozott kormánydöntés után nem sokkal már jelentkeztek is a diplomájukért – derült ki azokból a válaszokból, amelyeket a nagyobb egyetemek küldtek az Eduline körkérdésére. Van olyan felsőoktatási intézmény, ahol ebben a tanévben 1400 végzős hallgató kapja meg a diplomáját nyelvvizsga nélkül.