Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A kormány a Facebookon ugyanis cseppet sem egyértelmű poszttal jelentette be a veszélyhelyzet meghosszabbítását.
December 14-én délután posztolta a kormány a Facebookon a hírt, miszerint ismét megszavazta az Országgyűlés a koronavírus-járvány miatt elrendelt veszélyhelyzet meghosszabbítását. A poszt - ahogy a szerkesztési előzményekből is látszik - a következő szöveggel került ki:
Ezzel többek között
- meghosszabbodik a lejáró hivatalos okmányok érvényessége,- a felsőoktatási hallgatók továbbra is nyelvvizsga nélkül kaphatnak diplomát,- az egészségügyi dolgozók, valamint a védekezésben részt vevő orvos- és egészségtudományi hallgatók továbbra is ingyen utazhatnak a közösségi közlekedési eszközökön."
Olvasóink szúrták ki, hogy egy nappal később, december 15-én azonban - miután sokan úgy értelmezték a bejelentést, hogy 2022-ben is lesz nyelvvizsga-amnesztia - a posztot kiegészítették azzal, hogy a "a 2021. augusztus 31-ig" sikeres záróvizsgát tett felsőoktatási hallgatókra vonatkozik a rendelethosszabbítás.

A kiegészítés nélkül azonban a szabályokat nem ismerő hallgatók és szüleik jogosan gondolhatták úgy, hogy ez a 2022-ben diplomázóknak is kedvezményeket jelent. Azonban a kedden elfogadott jogszabályban arról nincs szó, hogy a 2022-ben záróvizsgázók is megkapják a diplomájukat a nyelvvizsga bemutatása nélkül, a 2021-es évszám a rendeletben nem elírás, csupán azt jelenti, hogy azok, akik eddig jogosultak voltak a kedvezményre, ezután is azok lesznek.
A mostani jogrendhosszabbítás a nyelvvizsga-mentességgel kapcsolatban csak azt mondja ki, hogy azok, akik 2021 augusztusáig záróvizsgáztak, továbbra is átvehetik az oklevelüket nyelvvizsga nélkül
- mondta Budai Marcell, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) sajtófőnöke az Eduline-nak. Ezek után azonban nem csoda, hogy a hallgatói érdekképviseletet és az Eduline-t is rengeteg egyetemista kereste meg az elmúlt napokban azzal a kérdéssel, valóban lesz-e újabb nyelvvizsga-amnesztia.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.