Gulyás Gergely: "A háborús veszélyhelyzet nem indokolja az újabb nyelvvizsga-amnesztiát"

Erről Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter beszélt a mai kormányinfón, ezen felül kitért a tanári szakszervezetek tárgyalási szándékára is.

  • Csik Veronika

Úgy gondoljuk, hogy az, hogy a szomszédos országban háború van, az senkinek nem nehezíti meg a nyelvtanulási lehetőségeit és azt sem, hogy vizsgázzon.

- mondta újságírói kérdésre válaszolva Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfón, hozzátéve, hogy a korábbi veszélyhelyzet, a járvány miatt ezt a döntést indokolta.

A miniszter arra is kitért, hogy a közeljövőben a felsőoktatás új vezetése - Csák János miniszterrel - ha szeretné, megnyithatja azt a vitát, hogy valóban szükséges-e minden diplomatípus esetében a kötelező nyelvvizsga feltétele, de a kormány álláspontja eddig az volt, hogy szükséges a diplomához a nyelvtudás. Hozzátette azt is, hogy a versenyképesség egyik legfontosabb eleme az, hogy aki diplomát szerez, az beszéljen idegen nyelveket.

Egy másik újságírói kérdésre válaszolva pedig Gulyás Gergely azt mondta, a szakszervezetek tárgyalási igényeit a választások után is a jogszabályok szerint kezelik majd, azonban az nem derült ki, melyik miniszter ül majd tárgyalóasztalhoz a szakszervezetekkel.

 

Hozzászólások

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

A Fidesz szerint sok rászoruló kimaradhat az iskolakezdési támogatásból, Magyar Péter szerint így is több mint a semmi

A Fidesz-frakció szerint több ponton is ellentmond a korábbi ígéreteknek az új, 100 ezer forintos iskolakezdési támogatási rendszer. A párt azt kifogásolja, hogy a jogosultak köre nem átlátható, ezért szerintük sok rászoruló gyerek kimaradhat a támogatásból, miközben olyan családok is megkaphatják, amelyek nem szorulnak rá. Magyar Péter elismerte, hogy nem lesz tökéletes a rendszer, de jobb, mint a semmi.

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

Lannert Judithoz kerültek az egyetemeket fenntartó kekvák alapítói jogai

A hétfőn megjelent Magyar Közlönyben közzétett, az állami alapítói joggyakorlókat kijelölő listát most azzal egészítette ki a kormány, hogy az egyetemfenntartó kekvák esetében az oktatási és gyermekügyi miniszter gyakorolja az alapítói jogokat. A közlöny egy másik módosítása alapján a Közép-európai Oktatási Alapítvány mégsem hozzá, hanem Vitézy Dávidhoz került.