Gulyás Gergely: "A háborús veszélyhelyzet nem indokolja az újabb nyelvvizsga-amnesztiát"

Erről Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter beszélt a mai kormányinfón, ezen felül kitért a tanári szakszervezetek tárgyalási szándékára is.

  • Csik Veronika

Úgy gondoljuk, hogy az, hogy a szomszédos országban háború van, az senkinek nem nehezíti meg a nyelvtanulási lehetőségeit és azt sem, hogy vizsgázzon.

- mondta újságírói kérdésre válaszolva Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfón, hozzátéve, hogy a korábbi veszélyhelyzet, a járvány miatt ezt a döntést indokolta.

A miniszter arra is kitért, hogy a közeljövőben a felsőoktatás új vezetése - Csák János miniszterrel - ha szeretné, megnyithatja azt a vitát, hogy valóban szükséges-e minden diplomatípus esetében a kötelező nyelvvizsga feltétele, de a kormány álláspontja eddig az volt, hogy szükséges a diplomához a nyelvtudás. Hozzátette azt is, hogy a versenyképesség egyik legfontosabb eleme az, hogy aki diplomát szerez, az beszéljen idegen nyelveket.

Egy másik újságírói kérdésre válaszolva pedig Gulyás Gergely azt mondta, a szakszervezetek tárgyalási igényeit a választások után is a jogszabályok szerint kezelik majd, azonban az nem derült ki, melyik miniszter ül majd tárgyalóasztalhoz a szakszervezetekkel.

 

Hozzászólások

Alapítványi vagy egyházi iskolákba kényszerülnek a „feketelistázott” tanárok: a tankerületek indoklás nélkül utasítják el azokat, akik a státusztörvény miatt mondtak fel

Már az órarendje is elkészült egy matematika-fizika-kémia szakos tanárnak, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a felvételét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem egyedi esetről van szó: továbbra is falakba ütköznek azok a pedagógusok, akik 2023-ban a státusztörvény miatt hagyták el a közoktatást, majd később visszatérnének. A szakszervezet szerint informális „feketelista” működik a tankerületek között, a Klebelsberg Központ ugyanakkor többször is tagadta ennek létezését.

„Mindent megtettünk a konkrét fenyegetésen kívül” – A Trefort igazgatója fideszes politikusoktól kért segítséget a tanári engedetlenség idején 2022-ben

Az Eduline-hoz került levelezés szerint a 2022-es pedagógus polgári engedetlenségi akciók előtt az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium igazgatója, Csapodi Zoltán fideszes politikusokhoz fordult segítségért. Az e-mailek alapján az igazgató arról számolt be, hogy kollégáival igyekeztek lebeszélni a tanárokat a tiltakozásról, és még sajtómegjelenésekkel is próbálták mérsékelni a helyzetet. Csapodi elismerte a levelek hitelességét, ugyanakkor azt mondta, nem politikai kapcsolatai, hanem a tanárhiány és a diákok jövője miatti aggodalom vezette.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Lannert Judit: kivezetik a pedagógusképzést az NKE-ről, és megszüntetik az egyetem továbbképzési monopóliumát

Átalakítanák a pedagógusok képzési rendszerét: megszűnne a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kiemelt szerepe a továbbképzésekben, a tanárképzés pedig fokozatosan más intézményekhez kerülne – erről írt közösségi oldalán Lannert Judit oktatáskutató. A már tanulmányaikat megkezdő hallgatók a tervek szerint változatlan feltételekkel fejezhetnék be képzésüket.