Egy olyan egyetemi kar van Magyarországon, ahol az összes felvett diáknak van legalább egy középfokú nyelvvizsgája. Nem véletlenül: a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hadtudományi karának alapképzéseire csak azok kerülhetnek be, akik bemutatják nyelvvizsga-bizonyítványukat. Persze a HVG-rangsor élén álló egyetemeken, például a Corvinuson, az ELTE-n és a BME-n is kilencven százalék körüli a nyelvvizsgát szerzett, potenciális elsőévesek aránya.
Százból kilencvenkilenc felvett hallgatónak van legalább egy középfokú nyelvvizsgája a Budapesti Corvinus Egyetemen – többek között ez is kiderült a HVG Diploma 2022 kiadványából. A nyelvvizsgával felvettek aránya alapján összeállított rangsor második helyén a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem áll 90,31 százalékkal, a harmadik pedig az Eötvös Loránd Tudományegyetem 89,63 százalékkal.
Ahogy arról korábban többször írtunk, a HVG felsőoktatási kiadványa több szempont alapján rangsorolja az egyetemeket és a főiskolákat. Figyelembe veszik például a tudományos fokozattal rendelkező oktatók számát és arányát, a MTA-címmel rendelkező oktatók arányát, az egy – tudományos fokozattal rendelkező – oktatóra jutó hallgatók számát, az elsőhelyes jelentkezők számát, a felvettek pontátlagát, a középiskolai versenyen helyezettek számát. És persze a nyelvvizsgával rendelkezők arányát, amely az utóbbi években fontos mérőszám lett, hiszen évről évre több ezer diploma ragad benn az egyetemeken és főiskolákon azért, mert a végzősök nem tudják bemutatni az oklevél megszerzéséhez szükség nyelvvizsga-bizonyítványt.
Nyolcvan százalék feletti a nyelvvizsgával rendelkező potenciális elsőévesek (ők azok, akik bekerültek egy adott egyetemre, főiskolára) aránya az IBS Nemzetközi Üzleti Főiskolán, amely egyébként csak hajszál híján maradt le a dobogóról a 89,36 százalékos aránnyal. Tízből legalább nyolc felvettnek van nyelvvizsgája a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen, az Állatorvostudományi Egyetemen, a Budapesti Gazdasági Egyetemen, a Károli Gáspár Református Egyetemen és a Semmelweis Egyetemen.
Ahol százból száz diáknak van nyelvvizsgája
Az egyetemi-főiskolai karok „nyelvvizsga-rangsorában” azonban nem a Corvinus áll első helyen, hanem a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kara. Ahová a 2021-es felvételin több mint háromszázan jutottak be, és közülük mindenkinek volt legalább egy középfokú nyelvvizsgája. Nem véletlenül: a kar alapszakjaira idén is csak azok kerülhetnek be, akiknek a megadott nyelvből/nyelvekből legalább B2-es bizonyítványuk vagy azzal egyenértékű okiratuk van.
A második helyen a Corvinus végzett 99,08 százalékos aránnyal, a harmadik pedig az ELTE gazdasági kara 98,71 százalékkal. Százból legalább kilencvenkét felvett diáknak volt nyelvvizsgája a BME Építészmérnöki Karán (97,24 százalék), az ELTE gyógypedagógiai karán (96,69 százalék), az ELTE jogi karán (95,9 százalék), a Pannon Egyetem Modern Filológiai és Társadalomtudományi Karán (94,95 százalék), a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai és Bionikai Karán (93,79 százalék), az ELTE Informatikai Karán (93,59 százalék), a BME gazdasági karán (92,97 százalék), a Szegedi Tudományegyetem Fogorvostudományi Karán (92,21 százalék), a Pázmány jogi karán (92,02 százalék).
Miért fontos, hány elsőévesnek van nyelvvizsgája?
Mert a diploma megszerzéséhez legalább egy nyelvvizsga kell. A felsőoktatási törvény alapján az alap- és az osztatlan szakokon legalább egy általános, B2-es nyelvvizsgára van szükség ahhoz, hogy a végzősök átvehessék a diplomájukat, több szakon ráadásul szigorúbbak a szabályok. Van, ahol nem általános, hanem szaknyelvi vizsgát kérnek, máshol nem érik be egy B2-es bizonyítvánnyal, hanem legalább kettőt kell bemutatni.
Ez a szabály az utóbbi években több tízezer hallgatónak okozott problémát, évente több ezer diploma ragadt bent az egyetemeken. Nem véletlen, hogy amikor 2020-ban és 2021-ben a járványra és a nyelviskolák, nyelvvizsgaközpontok bezárására hivatkozva a kormány elrendelte a nyelvvizsga-amnesztiát, összesen több mint 140 ezren vették át a diplomájukat - nyelvvizsga nélkül.
| Miért "néma" a magyarok fele? |
Érdemes-e már gyerekkorban elkezdeni a nyelvtanulást? Mire jó a „babaangol” és az „ovis német”? Milyen két tannyelvű iskolák működnek Budapesten, és milyen képzést kínálnak? Mennyibe kerül a nulláról eljutni a B2-es szintig? Ezeket a kérdéseket is megválaszoljuk a HVG Nyelvtanulás 2022 kiadványában, amely a nyelvvizsga előtt állóknak is segít.  |
Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Két évvel meghosszabbította a kormány azt az átmeneti lehetőséget, amely alapján bizonyos sportszakmai végzettséggel rendelkező szakemberek is taníthatnak testnevelést, ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a mindennapos testnevelést.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
