A tavaszi vizsgaidőszak kezdetén ismét elindult egy aláírásgyűjtés a nyelvvizsga-mentességért, a kormány azonban nem hozott döntést újabb amnesztiával kapcsolatban.
Nem hozott a kormány a nyelvvizsga-amnesztiával kapcsolatban külön döntést, amíg ez nem történik meg, az általános szabályok érvényesek
- mondta el újságírói kérdésre válaszolva Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfón. Hozzátette: talán valamivel nehezebb volt a nyelvoktatás feltételeit biztosítani tavaly is, de "alapvetően helyes döntés, hogy egy diplomás embertől elvárás, hogy egy nyelvet legalább középfokon beszéljen".
Nagyon sokan idén is szeretnének könnyítést
Néhány nap alatt több ezren - a csütörtöki adatok szerint több mint 6 600-an - írták alá azt a petíciót, amelyet idén diplomázó egyetemisták indítottak. Azt szeretnék elérni, hogy 2020 és 2021 után idén is kapjanak felmentést a nyelvvizsga-kötelezettség alól a végzősök.
Tizenöt évre visszamenőleg mindenki megkapta a diplomáját nyelvvizsga nélkül. Azok is, akik ugyanakkor kezdték az egyetemet, mint a 2022-ben végzők, csak éppen hároméves képzést választottak – írják az egyetemisták. "Vészhelyzet van, és több százezer forintba is kerülhet a nyelvvizsga-felkészülés, a felnőtt életüket kezdő diákoknak egy járványhelyzetben nem feltétlenül erre kellene költeniük" - teszik hozzá a könnyítést kérők, akik kiemelik azt is, hogy sok diáknak csökkent a bevétele, mert nem tudott dolgozni a korlátozások idején.
A kormány is félreérthetően kommunikált
December 14-én délután posztolta a kormány a Facebookon a hírt, miszerint ismét megszavazta az Országgyűlés a koronavírus-járvány miatt elrendelt veszélyhelyzet meghosszabbítását. A poszt - ahogy a szerkesztési előzményekből is látszik - a következő szöveggel került ki:
Ezzel többek között
- meghosszabbodik a lejáró hivatalos okmányok érvényessége,- a felsőoktatási hallgatók továbbra is nyelvvizsga nélkül kaphatnak diplomát,- az egészségügyi dolgozók, valamint a védekezésben részt vevő orvos- és egészségtudományi hallgatók továbbra is ingyen utazhatnak a közösségi közlekedési eszközökön."
Olvasóink szúrták ki, hogy egy nappal később, december 15-én - miután sokan úgy értelmezték a bejelentést, hogy 2022-ben is lesz nyelvvizsga-amnesztia - a posztot kiegészítették azzal, hogy a "a 2021. augusztus 31-ig" sikeres záróvizsgát tett felsőoktatási hallgatókra vonatkozik a rendelethosszabbítás. A kiegészítés nélkül azonban a szabályokat nem ismerő hallgatók és szüleik jogosan gondolhatták úgy, hogy ez a 2022-ben diplomázóknak is kedvezményeket jelent.
(Csak) kétszer volt Budán kutyavásár?
Bár a 2020-as és a 2021-es felmentés egy időre megoldotta az egyetemeken „bennragadt” diplomák problémáját, szakemberek szerint egyértelmű, hogy a felsőoktatásban tanulók nyelvtudásával (pontosabban annak hiányával) foglalkozni kell. Tavaly majdnem 110 ezer diplomát állítottak ki az egyetemek a nyelvvizsgamentesség miatt. Idén azonban sokáig úgy tűnt, az ITM nem számol újabb nyelvvizsga-amnesztiával, legalábbis február elején ezt írta a tárca az Eduline kérdésére.
Az első felmentést a járvány miatt rendelte el a kormány 2020-ban, a nyelvvizsgaközpontok és a nyelviskolák ugyanis jó időre bezártak. Egy évvel később hasonló indokok álltak a döntés mögött, a hallgatók több petíciót is indítottak a témában - úgy érezték, nincsenek jobb helyzetben, mint azok, akik 2020-ban fejezték be az egyetemet. Hosszú hónapok után született meg a döntés, amellyel második körben közel 25 ezer diplomát állítottak ki a felsőoktatási intézmények.
„A gyerekeknek nincs életük” – fogalmazott egy hetedikes diák édesanyja, amikor arról kérdeztük a szülőket, mennyi időt töltenek a diákok tanulással iskola után. Bár a PISA-adatok szerint a magyar 15 évesek átlagosan heti 10 órát töltenek házi feladat megírásával, több szülő szerint a dolgozatokra és felelésekre való készüléssel együtt a tanulás ennél jóval több időt vesz el.
Balatoni Katalin miniszterelnöki biztos bejelentette: a kormány pályázatot indít, amelynek keretében 100 iskola 100 ezer forintos támogatást kaphat az intézmény megszépítésére. A kezdeményezésre éles reakció érkezett: az összeg alacsony, és a felújítási munkák jelentős részét végül valószínűleg a szülők és az iskolai közösségek végzik majd el.
Már nem csak a pilóta és orvosi képzések kerülnek milliós összegekbe félévente.
Több középiskola már kitette az ideiglenes felvételi listát. Mutatjuk a részleteket.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Az Eduline az elmúlt napokban több olvasói jelzést is kapott azzal kapcsolatban, hogy a szóbeli után az adott (általában) többedik helyen megjelölt) középiskola jelezte, felvették a diákot.
A közösségi oldalán közzétett videóban a fideszes Németh Balázs fiatalokkal beszélget. A standjához érkező diákok az iskolájukban lévő parafatáblára szeretnék kitenni a politikus szórólapjait.
Bár sok iskolából pozitív élményekkel távoztak a felvételizők, akadtak olyan intézmények is, ahol életunt vizsgáztatók és sértődött vezetők várták a diákokat. Többeket pedig arról faggattak, hogy hányadik helyen jelölték meg az adott iskolát a jelentkezési sorrendben. Megkérdeztük a szülőket, mik az eddigi tapasztalataik a középiskolai szóbeli felvételikről.
