Bruttó 300 ezer forint alatt is lehet az átlagjövedelem: ezekkel az alapszakos diplomákkal keresnek a legkevesebbet
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
A tavaszi vizsgaidőszak kezdetén ismét elindult egy aláírásgyűjtés a nyelvvizsga-mentességért, a kormány azonban nem hozott döntést újabb amnesztiával kapcsolatban.
Nem hozott a kormány a nyelvvizsga-amnesztiával kapcsolatban külön döntést, amíg ez nem történik meg, az általános szabályok érvényesek
- mondta el újságírói kérdésre válaszolva Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfón. Hozzátette: talán valamivel nehezebb volt a nyelvoktatás feltételeit biztosítani tavaly is, de "alapvetően helyes döntés, hogy egy diplomás embertől elvárás, hogy egy nyelvet legalább középfokon beszéljen".
Nagyon sokan idén is szeretnének könnyítést
Néhány nap alatt több ezren - a csütörtöki adatok szerint több mint 6 600-an - írták alá azt a petíciót, amelyet idén diplomázó egyetemisták indítottak. Azt szeretnék elérni, hogy 2020 és 2021 után idén is kapjanak felmentést a nyelvvizsga-kötelezettség alól a végzősök.
Tizenöt évre visszamenőleg mindenki megkapta a diplomáját nyelvvizsga nélkül. Azok is, akik ugyanakkor kezdték az egyetemet, mint a 2022-ben végzők, csak éppen hároméves képzést választottak – írják az egyetemisták. "Vészhelyzet van, és több százezer forintba is kerülhet a nyelvvizsga-felkészülés, a felnőtt életüket kezdő diákoknak egy járványhelyzetben nem feltétlenül erre kellene költeniük" - teszik hozzá a könnyítést kérők, akik kiemelik azt is, hogy sok diáknak csökkent a bevétele, mert nem tudott dolgozni a korlátozások idején.
A kormány is félreérthetően kommunikált
December 14-én délután posztolta a kormány a Facebookon a hírt, miszerint ismét megszavazta az Országgyűlés a koronavírus-járvány miatt elrendelt veszélyhelyzet meghosszabbítását. A poszt - ahogy a szerkesztési előzményekből is látszik - a következő szöveggel került ki:
Ezzel többek között
- meghosszabbodik a lejáró hivatalos okmányok érvényessége,- a felsőoktatási hallgatók továbbra is nyelvvizsga nélkül kaphatnak diplomát,- az egészségügyi dolgozók, valamint a védekezésben részt vevő orvos- és egészségtudományi hallgatók továbbra is ingyen utazhatnak a közösségi közlekedési eszközökön."

Olvasóink szúrták ki, hogy egy nappal később, december 15-én - miután sokan úgy értelmezték a bejelentést, hogy 2022-ben is lesz nyelvvizsga-amnesztia - a posztot kiegészítették azzal, hogy a "a 2021. augusztus 31-ig" sikeres záróvizsgát tett felsőoktatási hallgatókra vonatkozik a rendelethosszabbítás. A kiegészítés nélkül azonban a szabályokat nem ismerő hallgatók és szüleik jogosan gondolhatták úgy, hogy ez a 2022-ben diplomázóknak is kedvezményeket jelent.
(Csak) kétszer volt Budán kutyavásár?
Bár a 2020-as és a 2021-es felmentés egy időre megoldotta az egyetemeken „bennragadt” diplomák problémáját, szakemberek szerint egyértelmű, hogy a felsőoktatásban tanulók nyelvtudásával (pontosabban annak hiányával) foglalkozni kell. Tavaly majdnem 110 ezer diplomát állítottak ki az egyetemek a nyelvvizsgamentesség miatt. Idén azonban sokáig úgy tűnt, az ITM nem számol újabb nyelvvizsga-amnesztiával, legalábbis február elején ezt írta a tárca az Eduline kérdésére.
Az első felmentést a járvány miatt rendelte el a kormány 2020-ban, a nyelvvizsgaközpontok és a nyelviskolák ugyanis jó időre bezártak. Egy évvel később hasonló indokok álltak a döntés mögött, a hallgatók több petíciót is indítottak a témában - úgy érezték, nincsenek jobb helyzetben, mint azok, akik 2020-ban fejezték be az egyetemet. Hosszú hónapok után született meg a döntés, amellyel második körben közel 25 ezer diplomát állítottak ki a felsőoktatási intézmények.
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
A Szegedi Törvényszék megsemmisítette a kormányhivatal elutasító határozatát, amely megakadályozta, hogy alapítványi fenntartásban induljon újra a 2024-ben bezárt intézmény. Az iskola a tervek szerint a 2027/2028-as tanévben nyithatja meg ismét a kapuit.
Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.
A szervezet szerint a döntés a polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok folyamatban lévő pereiben is fontos szerepet játszhat.
„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.
Ne kisiskolásokat várjanak a tanítók az első osztályba, hanem az iskola alkalmazkodjon jobban a hat-hét éves gyerekek életkori sajátosságaihoz – többek között ezt javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar óvodai szakmai munkacsoportja. Szerintük az általános iskola első két évének, de legalább az első osztálynak a játékos átmenetről kellene szólnia.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Az elkövető egy 17 éves fiú, aki tettét azzal indokolta, hogy az iskolába járó fiatalok korábban gúnyolták őt, ezért haragudott rájuk.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Nem mindegy, mikor fejeztétek be a tanulmányaitokat, és az sem, hogy utána továbbtanultok vagy munkába álltok.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).