Nem döntött újabb nyelvvizsga-amnesztiáról a kormány, bár több ezren szeretnének könnyítést

A tavaszi vizsgaidőszak kezdetén ismét elindult egy aláírásgyűjtés a nyelvvizsga-mentességért, a kormány azonban nem hozott döntést újabb amnesztiával kapcsolatban.

  • Csik Veronika

Nem hozott a kormány a nyelvvizsga-amnesztiával kapcsolatban külön döntést, amíg ez nem történik meg, az általános szabályok érvényesek

- mondta el újságírói kérdésre válaszolva Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfón. Hozzátette: talán valamivel nehezebb volt a nyelvoktatás feltételeit biztosítani tavaly is, de "alapvetően helyes döntés, hogy egy diplomás embertől elvárás, hogy egy nyelvet legalább középfokon beszéljen".

Nagyon sokan idén is szeretnének könnyítést

Néhány nap alatt több ezren - a csütörtöki adatok szerint több mint 6 600-an - írták alá azt a petíciót, amelyet idén diplomázó egyetemisták indítottak. Azt szeretnék elérni, hogy 2020 és 2021 után idén is kapjanak felmentést a nyelvvizsga-kötelezettség alól a végzősök.

Tizenöt évre visszamenőleg mindenki megkapta a diplomáját nyelvvizsga nélkül. Azok is, akik ugyanakkor kezdték az egyetemet, mint a 2022-ben végzők, csak éppen hároméves képzést választottak – írják az egyetemisták. "Vészhelyzet van, és több százezer forintba is kerülhet a nyelvvizsga-felkészülés, a felnőtt életüket kezdő diákoknak egy járványhelyzetben nem feltétlenül erre kellene költeniük" - teszik hozzá a könnyítést kérők, akik kiemelik azt is, hogy sok diáknak csökkent a bevétele, mert nem tudott dolgozni a korlátozások idején.

A kormány is félreérthetően kommunikált

December 14-én délután posztolta a kormány a Facebookon a hírt, miszerint ismét megszavazta az Országgyűlés a koronavírus-járvány miatt elrendelt veszélyhelyzet meghosszabbítását. A poszt - ahogy a szerkesztési előzményekből is látszik - a következő szöveggel került ki:

Ezzel többek között

- meghosszabbodik a lejáró hivatalos okmányok érvényessége,

- a felsőoktatási hallgatók továbbra is nyelvvizsga nélkül kaphatnak diplomát,

- az egészségügyi dolgozók, valamint a védekezésben részt vevő orvos- és egészségtudományi hallgatók továbbra is ingyen utazhatnak a közösségi közlekedési eszközökön."
Facebook

Olvasóink szúrták ki, hogy egy nappal később, december 15-én - miután sokan úgy értelmezték a bejelentést, hogy 2022-ben is lesz nyelvvizsga-amnesztia - a posztot kiegészítették azzal, hogy a "a 2021. augusztus 31-ig" sikeres záróvizsgát tett felsőoktatási hallgatókra vonatkozik a rendelethosszabbítás. A kiegészítés nélkül azonban a szabályokat nem ismerő hallgatók és szüleik jogosan gondolhatták úgy, hogy ez a 2022-ben diplomázóknak is kedvezményeket jelent.

(Csak) kétszer volt Budán kutyavásár?

Bár a 2020-as és a 2021-es felmentés egy időre megoldotta az egyetemeken „bennragadt” diplomák problémáját, szakemberek szerint egyértelmű, hogy a felsőoktatásban tanulók nyelvtudásával (pontosabban annak hiányával) foglalkozni kell. Tavaly majdnem 110 ezer diplomát állítottak ki az egyetemek a nyelvvizsgamentesség miatt. Idén azonban sokáig úgy tűnt, az ITM nem számol újabb nyelvvizsga-amnesztiával, legalábbis február elején ezt írta a tárca az Eduline kérdésére.

Az első felmentést a járvány miatt rendelte el a kormány 2020-ban, a nyelvvizsgaközpontok és a nyelviskolák ugyanis jó időre bezártak. Egy évvel később hasonló indokok álltak a döntés mögött, a hallgatók több petíciót is indítottak a témában - úgy érezték, nincsenek jobb helyzetben, mint azok, akik 2020-ban fejezték be az egyetemet. Hosszú hónapok után született meg a döntés, amellyel második körben közel 25 ezer diplomát állítottak ki a felsőoktatási intézmények.

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.