Nem döntött újabb nyelvvizsga-amnesztiáról a kormány, bár több ezren szeretnének könnyítést

A tavaszi vizsgaidőszak kezdetén ismét elindult egy aláírásgyűjtés a nyelvvizsga-mentességért, a kormány azonban nem hozott döntést újabb amnesztiával kapcsolatban.

  • Csik Veronika

Nem hozott a kormány a nyelvvizsga-amnesztiával kapcsolatban külön döntést, amíg ez nem történik meg, az általános szabályok érvényesek

- mondta el újságírói kérdésre válaszolva Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfón. Hozzátette: talán valamivel nehezebb volt a nyelvoktatás feltételeit biztosítani tavaly is, de "alapvetően helyes döntés, hogy egy diplomás embertől elvárás, hogy egy nyelvet legalább középfokon beszéljen".

Nagyon sokan idén is szeretnének könnyítést

Néhány nap alatt több ezren - a csütörtöki adatok szerint több mint 6 600-an - írták alá azt a petíciót, amelyet idén diplomázó egyetemisták indítottak. Azt szeretnék elérni, hogy 2020 és 2021 után idén is kapjanak felmentést a nyelvvizsga-kötelezettség alól a végzősök.

Tizenöt évre visszamenőleg mindenki megkapta a diplomáját nyelvvizsga nélkül. Azok is, akik ugyanakkor kezdték az egyetemet, mint a 2022-ben végzők, csak éppen hároméves képzést választottak – írják az egyetemisták. "Vészhelyzet van, és több százezer forintba is kerülhet a nyelvvizsga-felkészülés, a felnőtt életüket kezdő diákoknak egy járványhelyzetben nem feltétlenül erre kellene költeniük" - teszik hozzá a könnyítést kérők, akik kiemelik azt is, hogy sok diáknak csökkent a bevétele, mert nem tudott dolgozni a korlátozások idején.

A kormány is félreérthetően kommunikált

December 14-én délután posztolta a kormány a Facebookon a hírt, miszerint ismét megszavazta az Országgyűlés a koronavírus-járvány miatt elrendelt veszélyhelyzet meghosszabbítását. A poszt - ahogy a szerkesztési előzményekből is látszik - a következő szöveggel került ki:

Ezzel többek között

- meghosszabbodik a lejáró hivatalos okmányok érvényessége,

- a felsőoktatási hallgatók továbbra is nyelvvizsga nélkül kaphatnak diplomát,

- az egészségügyi dolgozók, valamint a védekezésben részt vevő orvos- és egészségtudományi hallgatók továbbra is ingyen utazhatnak a közösségi közlekedési eszközökön."
Facebook

Olvasóink szúrták ki, hogy egy nappal később, december 15-én - miután sokan úgy értelmezték a bejelentést, hogy 2022-ben is lesz nyelvvizsga-amnesztia - a posztot kiegészítették azzal, hogy a "a 2021. augusztus 31-ig" sikeres záróvizsgát tett felsőoktatási hallgatókra vonatkozik a rendelethosszabbítás. A kiegészítés nélkül azonban a szabályokat nem ismerő hallgatók és szüleik jogosan gondolhatták úgy, hogy ez a 2022-ben diplomázóknak is kedvezményeket jelent.

(Csak) kétszer volt Budán kutyavásár?

Bár a 2020-as és a 2021-es felmentés egy időre megoldotta az egyetemeken „bennragadt” diplomák problémáját, szakemberek szerint egyértelmű, hogy a felsőoktatásban tanulók nyelvtudásával (pontosabban annak hiányával) foglalkozni kell. Tavaly majdnem 110 ezer diplomát állítottak ki az egyetemek a nyelvvizsgamentesség miatt. Idén azonban sokáig úgy tűnt, az ITM nem számol újabb nyelvvizsga-amnesztiával, legalábbis február elején ezt írta a tárca az Eduline kérdésére.

Az első felmentést a járvány miatt rendelte el a kormány 2020-ban, a nyelvvizsgaközpontok és a nyelviskolák ugyanis jó időre bezártak. Egy évvel később hasonló indokok álltak a döntés mögött, a hallgatók több petíciót is indítottak a témában - úgy érezték, nincsenek jobb helyzetben, mint azok, akik 2020-ban fejezték be az egyetemet. Hosszú hónapok után született meg a döntés, amellyel második körben közel 25 ezer diplomát állítottak ki a felsőoktatási intézmények.

Hozzászólások

Sinka Edit az igazgatói kinevezésekről: Ahol nem érzékeltük a támogatást, ott ideiglenes megoldást kellett alkalmazni

Az elmúlt időszakban több iskolaigazgatói kinevezés is vitákat váltott ki, többek között Csömörön, ahol a tantestület véleménye és a vezetői kinevezés körül is komoly feszültség alakult ki. Sinka Editet, a Klebelsberg Központ elnökét ezért arról kérdeztük, mi történik akkor, ha egy igazgatójelölt mögött nincs egyértelmű tantestületi támogatás.

Magyar Péter: Pár nap múlva az állam veszi át az MCC alapítványának közfeladatait, de az értékes programokat megtartják

Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszerelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.

@eduline.hu

5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy

♬ eredeti hang - eduline.hu

Csömör polgármestere szerint tanárok távozásához vezethet a leszavazott igazgató kinevezése, a minisztérium magyarázatát pedig vitatja

Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.

Knausz Imre: a 14 pontos javaslatcsomag „felszabadítani akarja a pedagógusok meglévő energiáit, amiket eddig gúzsba kötöttek a szabályok”

Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.