Hamarosan kezdődik az átsorolási időszak, amikor eldől, kik tarthatják meg államilag támogatott egyetemi helyüket. Múlt héten a kormány úgy döntött, hogy a diplomához idén sem kell nyelvvizsga - vajon azok is kapnak "felmentést", akik a rossz jegyek/leadott tárgyak miatt búcsút inthetnének az ingyenes tanulásnak?
A Semmelweis Egyetem már döntött az idei átsorolásokról. Náluk a járványügyi védekezésben résztvevő hallgatókat nem sorolják át az államilag finanszírozott képzésről önköltséges formára, viszont azok az önköltséges hallgatók, akik elérik a megfelelő tanulmányi átlagot, állami képzésre kerülhetnek - írja az egyetem hallgatói önkormányzata a Facebookon.
Tavaly könnyítettek. Idén is fognak?
Az újabb nyelvvizsga-amnesztia elrendelése után (a kormány múlt héten úgy döntött, idén is megkapják a diplomájukat azok, akik a hiányzó nyelvvizsga miatt nem vehetnék át az oklevelet) jogosan merül fel a kérdés: vajon a kormány az átsorolásra vonatkozó könnyítést is meghosszabbítja-e. 2020-ban ugyanis senkit nem soroltak át állami ösztöndíjasról önköltséges formára rossz tanulmányi eredmény vagy kredithiány miatt.
Az alapszabály szerint azok, akik az utolsó két (aktív) félévükben nem szereztek félévente legalább 18 kreditet (átlagosan, tehát ha az egyik félévben valaki 17, a másik félévben 19 kreditet gyűjtött, annak nem kell tartania az átsorolástól), nem érték el az intézmény által meghatározott tanulmányi átlagot, esetleg visszavonják az ösztöndíjas képzés feltételeit vállaló nyilatkozatukat, vagy elhasználták az államilag támogatott féléveiket, elveszítik az ingyenes helyüket.
Tavaly azonban a koronavírus-járványra hivatkozva úgy döntött a kormány, hogy ilyen ok miatt egy hallgatót sem sorolhatnak át az egyetemek, főiskolák fizetős képzésre - csak azok veszítették el ingyenes helyüket, akik már az összes (12/14) támogatott félévüket elhasználták, vagy visszavonták a hallgatói szerződésüket.
Akkor önköltségesről sem kerülhetek be államira?
A tavalyi döntésnek azok az önköltséges hallgatók persze nem örültek, akik jól teljesítettek a járvány idején. Alapesetben ugyanis ellenkező irányú átsorolás is van: az egyetemek a megüresedett, állami ösztöndíjas helyeket a legjobb teljesítményt elérő, azonos szakon tanuló, önköltséges hallgatóknak adják (már ha ők kérelmezik ezt)
Bár erre - elméletben - tavaly is volt lehetőség, a kormányzati döntés miatt a szokásosnál jóval kevesebb államis hely "szabadult fel". Persze az egyetemen saját hatáskörben bizonyos szabályokról rendelkezhettek, így az is előfordulhatott, hogy egyes képzéseken lehetőséget biztosítottak az állami képzésre átjutásra.
| Milyen átlagokról van szó? |
Bár az egyetemek dönthetnek úgy, hogy magasabbra teszik a lécet, a legtöbb intézményben nem változtatnak a központilag meghatározott tanulmányi átlagon - az ennél rosszabbul teljesítők veszíthetik el az államilag támogatott helyet. Agrárképzéseken a központi súlyozott átlag 3,0; bölcsészképzésen 3,5; gazdaságtudományon 3,0; informatikán 3,0; jogi képzéseken 3,0; közigazgatási, rendészetei képzéseken 3,0; műszakin 3,0; művészeti szakokon 3,5; művészetközvetítésen 3,5; orvos- és egészségtudományon 3,0; pedagógusképzésen 3,5; sporttudományokon 3,5; társadalomtudományokon 3,5; természettudományokon pedig 3,0. |
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Hiába van heti öt testnevelésórájuk a diákoknak, nem mindegy, milyen körülmények között mozognak: van, ahol több tornaterem és sportpálya közül lehet választani, máshol viszont az udvarra, rossz időben pedig az osztályterembe szorulnak a gyerekek. Utóbbi felveti azt a kérdést is, mennyire lehet hatékony a mindennapos testnevelés ott, ahol megfelelő hely sincs az órák megtartására.
Országos részvételi testületet és online platformot hoznának létre, a kormánynak pedig érdemben és nyilvánosan kellene reagálnia az oktatás szereplőinek javaslataira. Az Oktatói Hálózat, a Civil Közoktatási Platform és a Tanítanék Mozgalom részletes koncepciót dolgozott ki arról, hogyan lehetne bevonni a pedagógusokat, diákokat, szülőket és szakmai szervezeteket az oktatási döntések előkészítésébe.
Kósa Roland alpolgármester azt szeretné, ha az ingatlant a tankerület kapná meg, és az minden győri fiatal számára lehetőséget biztosítana a fejlődésre.
A 15-17 éves ipolysági gimnazisták egy tanárral maradtak le a hazafelé tartó csoportról, miután a kirándulás utolsó éjszakáján állítólag megzavarták egy szálloda vendégeinek nyugalmát. Hazajutásukat végül a családoknak kellett saját költségükön megszervezniük. A szervező szerint az előre lefektetett szabályok alapján járt el, a történteket azonban már a hatóságok is vizsgálják.
@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól.
Tízéves távlatban viszont jelentős növekedés látszik.
Várhatóan október közepén és január elsején is emelkedik a NOKS- és technikai dolgozók fizetése – jelentette be Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter. A szektorban dolgozók 2013 óta nem részesültek érdemi béremelésben.
Véletlen otthon maradt a matekfüzet vagy a tesicucc? Utánajártunk, hogy járhat-e érte egyes.
