Nemcsak a koronavírus-járvány, hanem a nyelvvizsga-amnesztia miatt is csökkent a nyelvvizsgázók száma 2021-ben - és ezt a nyelviskolák és a vizsgaközpontok is megérezték.
Évről évre csökken a nyelvvizsgázók száma Magyarországon, tavaly 86 ezren próbálkoztak, közülük 59 ezren jártak sikerrel – idézi az Oktatási Hivatal adatait a Világgazdaság. A lapnak több szakember azt mondta, a nyelvvizsgázók számát nemcsak a koronavírus-járvány, hanem a nyelvvizsga-amnesztia is visszafogta.
A szakma nem értett egyet azzal, hogy idén is kiadták a diplomákat nyelvvizsga nélkül. Ahhoz, hogy valaki egy nyelvvizsgáig eljusson, hatékony nyelviskolai környezetben 600 nyelvi órára van szüksége, miközben a közoktatásban csaknem 1000 órát tanulnak a diákok.
Annak hátterében, hogy sokan mégsem képesek nyelvvizsgát tenni, a tanítás minősége mellett a nyelvtanárhiány is állhat. Légrádi Tamás, a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének elnöke szerint alacsony a szakmai, anyagi megbecsülés, ezért könnyen elcsábítja a tanárokat a munkaerőpiac több szegmense is, ahol viszont a nyelvtudásuk aranyat ér.
A lap hozzáteszi, az árakat emelni kellett, ez körülbelül 10-20 százalékos drágulást jelentett a nyelvtanfolyamoknál.
Rozgonyi Zoltán, a Nyelvtudásért – Országos Nyelvoktatási és Nyelvvizsgáztatási Szakmai Egyesület elnöke szerint a nyelvvizsgázók száma és a nyelvtudás szintje akkor fog emelkedni, ha az iskolai oktatás eredményességével szemben egyértelmű, hosszú távú elvárásokat fogalmaz meg az oktatási kormányzat. Hozzátette azt is: szükség lenne az irreálisan magas túlóraelvárások csökkentésére, a pedagógusok adminisztrációs terheinek a mérséklésére, valamint béremelésre.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
