Nemcsak a koronavírus-járvány, hanem a nyelvvizsga-amnesztia miatt is csökkent a nyelvvizsgázók száma 2021-ben - és ezt a nyelviskolák és a vizsgaközpontok is megérezték.
Évről évre csökken a nyelvvizsgázók száma Magyarországon, tavaly 86 ezren próbálkoztak, közülük 59 ezren jártak sikerrel – idézi az Oktatási Hivatal adatait a Világgazdaság. A lapnak több szakember azt mondta, a nyelvvizsgázók számát nemcsak a koronavírus-járvány, hanem a nyelvvizsga-amnesztia is visszafogta.
A szakma nem értett egyet azzal, hogy idén is kiadták a diplomákat nyelvvizsga nélkül. Ahhoz, hogy valaki egy nyelvvizsgáig eljusson, hatékony nyelviskolai környezetben 600 nyelvi órára van szüksége, miközben a közoktatásban csaknem 1000 órát tanulnak a diákok.
Annak hátterében, hogy sokan mégsem képesek nyelvvizsgát tenni, a tanítás minősége mellett a nyelvtanárhiány is állhat. Légrádi Tamás, a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének elnöke szerint alacsony a szakmai, anyagi megbecsülés, ezért könnyen elcsábítja a tanárokat a munkaerőpiac több szegmense is, ahol viszont a nyelvtudásuk aranyat ér.
A lap hozzáteszi, az árakat emelni kellett, ez körülbelül 10-20 százalékos drágulást jelentett a nyelvtanfolyamoknál.
Rozgonyi Zoltán, a Nyelvtudásért – Országos Nyelvoktatási és Nyelvvizsgáztatási Szakmai Egyesület elnöke szerint a nyelvvizsgázók száma és a nyelvtudás szintje akkor fog emelkedni, ha az iskolai oktatás eredményességével szemben egyértelmű, hosszú távú elvárásokat fogalmaz meg az oktatási kormányzat. Hozzátette azt is: szükség lenne az irreálisan magas túlóraelvárások csökkentésére, a pedagógusok adminisztrációs terheinek a mérséklésére, valamint béremelésre.
Két évvel meghosszabbította a kormány azt az átmeneti lehetőséget, amely alapján bizonyos sportszakmai végzettséggel rendelkező szakemberek is taníthatnak testnevelést, ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a mindennapos testnevelést.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Augusztus 18-án újabb egyeztetést tartottak a szakképzés helyzetéről, amelyen Naderi Zsuzsanna, szakképzésért és felnőttkori tanulásért felelős államtitkár, valamint a minisztérium jogi és szakképzési területének képviselői is részt vettek.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
Szeptember 4-ig várják az adományokat.
