Sokan azt szeretnék, ha az idén diplomázó hallgatók is nyelvvizsga-amnesztiát kapnának. Ilyen döntés azonban eddig nem született.
December közepén szavazta meg az Országgyűlés a koronavírus-járvány miatt elrendelt veszélyhelyzet meghosszabbítását, a rendeletnek pedig része maradt a 2021-es nyelvvizsga-amnesztia is. Ez utóbbi sok félreértést szült, sok egyetemista úgy értelmezte a jogszabályt, hogy a 2022-es végzősök is megkapják a diplomájukat a nyelvvizsga bemutatása nélkül.
A rendelet csupán annyit tesz lehetővé, hogy az egyetemek bármikor kiállítsák és átadják azoknak az oklevelét, akik 2021. augusztus végéig befejezték az egyetemet, de még nem jelentkeztek a bizonyítványukért. Az amnesztiáról egyébként 2020-ban és 2021-ben is külön döntöttek.
Tehát jelenleg a nyelvvizsga-amnesztia azokra a hallgatókra vonatkozik, akik 2021. augusztus 31.-ig fejezik be a záróvizsgáit.
Újabb petíció indult
Pedig sokan most is azt szeretnék, hogy könnyítéssel kaphassák meg a diplomájukat. Petíciót is indítottak, amit eddig több mint 3 500-an alá is írtak. Az aláírásgyűjtés kezdeményezői kiemelik: azok, akik 7 és 8 féléves képzésen tanulnak, egyszerre kezdték el a tanulmányaikat azokkal, akik 6 féléves szakon végeztek tavaly, a jelenlegi szabályok alapján mégsem kapnak könnyítést. Ezért azt kérik, hogy a
a fennálló járványügyi helyzetre való tekintettel hosszabbítsák meg a rendelet érvényességét (a 2022-es évre is).
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
