Gyűlnek az aláírások az újabb nyelvvizsga-amnesztiáért, a kormány azonban - egyelőre - nem ad felmentést

Pár hete indítottak petíciót az újabb nyelvvizsgamentességért, eddig több ezren írták alá, a kormány azonban nem hozott döntést újabb amnesztiáról.

  • Eduline

Eddig 8 ezren írták alá azt a petíciót, amelyet idén diplomázó egyetemisták indítottak. Azt szeretnék elérni, hogy 2020 és 2021 után idén is kapjanak felmentést a nyelvvizsga-kötelezettség alól a végzősök.

Azt írják, 2005 óta kötelező a diplomához a nyelvvizsga, de az „amnesztia” miatt tizenöt évre visszamenőleg mindenki megkapta a diplomáját nyelvvizsga-bizonyítvány nélkül is. Azok is felmentést kaptak, akik ugyanakkor kezdték el az egyetemet, főiskolát, mint az idén végzők, de nem 7 vagy 8 féléves képzést választottak, hanem 6 félévest. Ezért azt kérik, hogy a 2022-ben is legyen könnyítés.

Ezzel párhuzamosan fut egy másik aláírásigyűjtés is, amiben az aláírók a hallgatói önkormányzatok támogatását kérik az ügyben.

"A nyelvvizsgamentesség a 2022 nyaráig végző egyetemistáknak" petíciót rövid idő alatt több mint 7500-an írták alá. A HÖK-ök mégsem álltak a petíció mellé, a nyelvvizsga-amnesztia meghosszabbítása mellé" - áll a petícióban, amelynek péntek délelőtt 1100 aláírója volt.

A kormány nem döntött újabb felmentésről

Nem hozott a kormány a nyelvvizsga-amnesztiával kapcsolatban külön döntést, amíg ez nem történik meg, az általános szabályok érvényesek

- mondta el újságírói kérdésre válaszolva Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a legutóbbi, január 13-ai kormányinfón. Hozzátette: talán valamivel nehezebb volt a nyelvoktatás feltételeit biztosítani tavaly is, de "alapvetően helyes döntés, hogy egy diplomás embertől elvárás, hogy egy nyelvet legalább középfokon beszéljen".

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

Közoktatás
Kurucz-Gáspár Tünde

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna