Megszavazták az iskolai sztrájkot ellehetetlenítő törvényt, idén nem lesz nyelvvizsga-amnesztia: a hét hírei

Kedden esküt tett Pintér Sándor belügyminiszter és Csák János innovációs miniszter is – az ötödik Orbán-kormányban ők felelnek majd a közoktatásért, a szakképzésért és a felsőoktatásért. Közben a parlament elfogadta a pedagógussztrájkot ellehetetlenítő törvényt, és újra elhangzott: idén nem lesz nyelvvizsga-amnesztia. Tragikus esemény is történt a héten: Texasban egy 18 éves tüzet nyitott egy általános iskola diákjaira és tanáraira, huszonegyen életüket vesztették.

  • Eduline

Lövöldözés volt egy texasi iskolában

Tizenkilenc diákot és két tanárt lőtt agyon egy 18 éves fiú a Texas állambeli Uvalde Robb Általános Iskolában kedden. Joe Biden amerikai elnök „újabb mészárlásnak” nevezte a texasi ámokfutást. „Egy gyermek elvesztése olyan, mintha kitépnék a lelked egy darabját” - tette hozzá. Az elnök felszólította a nemzetet, hogy imádkozzanak az áldozatokért és „álljanak ki a fegyverlobbi ellen”.  Biden úgy fogalmazott: „Az Isten szerelmére, mikor tesszük meg azt, amiről mindannyian tudjuk, hogy meg kell tennünk?”

Megszavazta a parlament a pedagógussztrájkot ellehetetlenítő törvényt

Kedden – sok más mellett – a parlament döntött a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő szabályozási kérdésekről szóló törvényjavaslatról. Ennek része a tanárok sztrájkjogának korlátozása is. A jogszabály alapján a közoktatásban sztrájk esetén minden intézményben biztosítani kell a gyermekfelügyeletet, és a tanórák, foglalkozások 50 – egyes esetekben 100 – százalékát meg kell tartani. A szakszervezetek mellett a Szülői Hang Közösség is tiltakozott a módosítás ellen. A teljes cikket itt olvashatjátok el.

Hivatalos: Pintér Sándor a közoktatásért, Csák János a szakképzésért és a felsőoktatásért felel majd

Kedden esküt tettek az ötödik Orbán-kormány miniszterei – köztük Pintér Sándor belügyminiszter, aki a közoktatásért, valamint Csák János kulturális és innovációs miniszter, aki a szakképzésért és a felsőoktatásért felel majd. A két nagy pedagógus-szakszervezet a héten el is küldte levelét Orbán Viktornak a sztrájkbizottsági egyeztetések folytatásáról. A miniszterelnöknek öt napja van, hogy kijelölje azt, aki a kormány részéről tárgyal majd a szakszervezetekkel.

Újra elhangzott: idén nem lesz nyelvvizsga-amnesztia

„Az, hogy a szomszédos országban háború van, senkinek nem nehezíti meg a nyelvtanulási lehetőségeit, és azt sem, hogy vizsgázzon” – így válaszolt egy - újabb nyelvvizsga-amnesztia lehetőségét firtató - újságírói kérdésre a csütörtöki kormányinfón Gulyás Gergely. A Miniszterelnökséget vezető miniszter hozzátette azt is, hogy a felsőoktatás új vezetése (az ötödik Orbán-kormányban már nem a Palkovics László, hanem a Csák János által vezetett innovációs minisztérium felel majd a területért) megnyithatja azt a vitát, hogy valóban szükséges-e minden diplomatípus esetében a nyelvvizsgafeltétel, de a kormány álláspontja eddig az volt, hogy a nyelvvizsga fontos.

A teljes cikket itt olvashatjátok el.

Ne írja alá a törvényt – erre kérik Novák Katalint a szakszervezetek

A Pedagógusok Szakszervezete és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete levélben fordult Novák Katalinhoz. Azt kérik a köztársasági elnöktől, hogy ne írja alá a pedagógussztrájkot ellehetetlenítő törvényt, hanem küldje előzetes normakontrollra. A szakszervezetek szerint a jogszabály ugyanis ellentétes az Alaptörvénnyel. A teljes cikket itt olvashatjátok el.

Egyre komolyabb az informatikushiány

Az IVSZ szakértői által készített jelentésből kiderül: megtörni látszik az informatikai szakok iránti növekvő érdeklődés. 2009 és 2019 között jelentősen, 30 százalékkal nőtt az IT-alapszakokra jelentkezők száma, a folyamatos emelkedés azonban 2020-ban megtört.

Úgy látják, hogy a visszaesést a felvételi követelmények szigorítása (2020 óta kötelező emelt szintű érettségit tenni, ha valaki szeretne továbbtanulni) okozta, amely miatt eleve kevesebben jelentkeztek a felsőoktatásba, és ez az IT-szakokat is érintette – igaz, az átlagosnál kisebb volt a visszaesés. A teljes cikket itt olvashatjátok el.

Hozzászólások

Alapítványi vagy egyházi iskolákba kényszerülnek a „feketelistázott” tanárok: a tankerületek indoklás nélkül utasítják el azokat, akik a státusztörvény miatt mondtak fel

Már az órarendje is elkészült egy matematika-fizika-kémia szakos tanárnak, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a felvételét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem egyedi esetről van szó: továbbra is falakba ütköznek azok a pedagógusok, akik 2023-ban a státusztörvény miatt hagyták el a közoktatást, majd később visszatérnének. A szakszervezet szerint informális „feketelista” működik a tankerületek között, a Klebelsberg Központ ugyanakkor többször is tagadta ennek létezését.

„Mindent megtettünk a konkrét fenyegetésen kívül” – A Trefort igazgatója fideszes politikusoktól kért segítséget a tanári engedetlenség idején 2022-ben

Az Eduline-hoz került levelezés szerint a 2022-es pedagógus polgári engedetlenségi akciók előtt az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium igazgatója, Csapodi Zoltán fideszes politikusokhoz fordult segítségért. Az e-mailek alapján az igazgató arról számolt be, hogy kollégáival igyekeztek lebeszélni a tanárokat a tiltakozásról, és még sajtómegjelenésekkel is próbálták mérsékelni a helyzetet. Csapodi elismerte a levelek hitelességét, ugyanakkor azt mondta, nem politikai kapcsolatai, hanem a tanárhiány és a diákok jövője miatti aggodalom vezette.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Lannert Judit: kivezetik a pedagógusképzést az NKE-ről, és megszüntetik az egyetem továbbképzési monopóliumát

Átalakítanák a pedagógusok képzési rendszerét: megszűnne a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kiemelt szerepe a továbbképzésekben, a tanárképzés pedig fokozatosan más intézményekhez kerülne – erről írt közösségi oldalán Lannert Judit oktatáskutató. A már tanulmányaikat megkezdő hallgatók a tervek szerint változatlan feltételekkel fejezhetnék be képzésüket.