Megszavazták az iskolai sztrájkot ellehetetlenítő törvényt, idén nem lesz nyelvvizsga-amnesztia: a hét hírei

Kedden esküt tett Pintér Sándor belügyminiszter és Csák János innovációs miniszter is – az ötödik Orbán-kormányban ők felelnek majd a közoktatásért, a szakképzésért és a felsőoktatásért. Közben a parlament elfogadta a pedagógussztrájkot ellehetetlenítő törvényt, és újra elhangzott: idén nem lesz nyelvvizsga-amnesztia. Tragikus esemény is történt a héten: Texasban egy 18 éves tüzet nyitott egy általános iskola diákjaira és tanáraira, huszonegyen életüket vesztették.

  • Eduline

Lövöldözés volt egy texasi iskolában

Tizenkilenc diákot és két tanárt lőtt agyon egy 18 éves fiú a Texas állambeli Uvalde Robb Általános Iskolában kedden. Joe Biden amerikai elnök „újabb mészárlásnak” nevezte a texasi ámokfutást. „Egy gyermek elvesztése olyan, mintha kitépnék a lelked egy darabját” - tette hozzá. Az elnök felszólította a nemzetet, hogy imádkozzanak az áldozatokért és „álljanak ki a fegyverlobbi ellen”.  Biden úgy fogalmazott: „Az Isten szerelmére, mikor tesszük meg azt, amiről mindannyian tudjuk, hogy meg kell tennünk?”

Megszavazta a parlament a pedagógussztrájkot ellehetetlenítő törvényt

Kedden – sok más mellett – a parlament döntött a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő szabályozási kérdésekről szóló törvényjavaslatról. Ennek része a tanárok sztrájkjogának korlátozása is. A jogszabály alapján a közoktatásban sztrájk esetén minden intézményben biztosítani kell a gyermekfelügyeletet, és a tanórák, foglalkozások 50 – egyes esetekben 100 – százalékát meg kell tartani. A szakszervezetek mellett a Szülői Hang Közösség is tiltakozott a módosítás ellen. A teljes cikket itt olvashatjátok el.

Hivatalos: Pintér Sándor a közoktatásért, Csák János a szakképzésért és a felsőoktatásért felel majd

Kedden esküt tettek az ötödik Orbán-kormány miniszterei – köztük Pintér Sándor belügyminiszter, aki a közoktatásért, valamint Csák János kulturális és innovációs miniszter, aki a szakképzésért és a felsőoktatásért felel majd. A két nagy pedagógus-szakszervezet a héten el is küldte levelét Orbán Viktornak a sztrájkbizottsági egyeztetések folytatásáról. A miniszterelnöknek öt napja van, hogy kijelölje azt, aki a kormány részéről tárgyal majd a szakszervezetekkel.

Újra elhangzott: idén nem lesz nyelvvizsga-amnesztia

„Az, hogy a szomszédos országban háború van, senkinek nem nehezíti meg a nyelvtanulási lehetőségeit, és azt sem, hogy vizsgázzon” – így válaszolt egy - újabb nyelvvizsga-amnesztia lehetőségét firtató - újságírói kérdésre a csütörtöki kormányinfón Gulyás Gergely. A Miniszterelnökséget vezető miniszter hozzátette azt is, hogy a felsőoktatás új vezetése (az ötödik Orbán-kormányban már nem a Palkovics László, hanem a Csák János által vezetett innovációs minisztérium felel majd a területért) megnyithatja azt a vitát, hogy valóban szükséges-e minden diplomatípus esetében a nyelvvizsgafeltétel, de a kormány álláspontja eddig az volt, hogy a nyelvvizsga fontos.

A teljes cikket itt olvashatjátok el.

Ne írja alá a törvényt – erre kérik Novák Katalint a szakszervezetek

A Pedagógusok Szakszervezete és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete levélben fordult Novák Katalinhoz. Azt kérik a köztársasági elnöktől, hogy ne írja alá a pedagógussztrájkot ellehetetlenítő törvényt, hanem küldje előzetes normakontrollra. A szakszervezetek szerint a jogszabály ugyanis ellentétes az Alaptörvénnyel. A teljes cikket itt olvashatjátok el.

Egyre komolyabb az informatikushiány

Az IVSZ szakértői által készített jelentésből kiderül: megtörni látszik az informatikai szakok iránti növekvő érdeklődés. 2009 és 2019 között jelentősen, 30 százalékkal nőtt az IT-alapszakokra jelentkezők száma, a folyamatos emelkedés azonban 2020-ban megtört.

Úgy látják, hogy a visszaesést a felvételi követelmények szigorítása (2020 óta kötelező emelt szintű érettségit tenni, ha valaki szeretne továbbtanulni) okozta, amely miatt eleve kevesebben jelentkeztek a felsőoktatásba, és ez az IT-szakokat is érintette – igaz, az átlagosnál kisebb volt a visszaesés. A teljes cikket itt olvashatjátok el.

Hozzászólások

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

A Fidesz szerint sok rászoruló kimaradhat az iskolakezdési támogatásból, Magyar Péter szerint így is több mint a semmi

A Fidesz-frakció szerint több ponton is ellentmond a korábbi ígéreteknek az új, 100 ezer forintos iskolakezdési támogatási rendszer. A párt azt kifogásolja, hogy a jogosultak köre nem átlátható, ezért szerintük sok rászoruló gyerek kimaradhat a támogatásból, miközben olyan családok is megkaphatják, amelyek nem szorulnak rá. Magyar Péter elismerte, hogy nem lesz tökéletes a rendszer, de jobb, mint a semmi.

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

Lannert Judithoz kerültek az egyetemeket fenntartó kekvák alapítói jogai

A hétfőn megjelent Magyar Közlönyben közzétett, az állami alapítói joggyakorlókat kijelölő listát most azzal egészítette ki a kormány, hogy az egyetemfenntartó kekvák esetében az oktatási és gyermekügyi miniszter gyakorolja az alapítói jogokat. A közlöny egy másik módosítása alapján a Közép-európai Oktatási Alapítvány mégsem hozzá, hanem Vitézy Dávidhoz került.