Újabb levelet küldött Novák Katalinnak a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Azt kérik az államfőtől, küldje előzetes normakontrollra a pedagógusok sztrájkját ellehetetlenítő törvényt.
A két szakszervezet már szerdán nyílt levélben kérte a köztársasági elnököt, hogy ne írja alá a törvényt, hanem küldje előzetes normakontrollra. A csütörtök esti, a sajtónak is eljuttatott második levélben részletes kifejtik, miért tartják Alaptörvénybe ütközőnek a sztrájkot ellehetlenítő törvényt.
Kitérnek például arra, hogy a törvény tartalmilag majdnem megegyezik a februári sztrájkrendelettel, amelyet azonban csak a járványügyi veszélyhelyzet idején kellett használni. A szakszervezetek már a rendelet miatt is alkotmányjogi panaszt nyújtottak be, az alkotmánybírósági eljárás még tart, döntés nem született. Kiemelik: a jogszabály sérti a sztrájkjogot, egy esetleges sztrájkot észrevehetetlenné tesz azzal, hogy az általános és a középiskolákban az órák, foglalkozások felének megtartását írja elő.
„A sztrájkjog gyakorlása akkor tölti be alaptörvényi funkcióját, ha a munkáltató rendeltetésszerű működésében fennakadást okoz, hiszen így nyer értelmet a kollektív nyomásgyakorlás. Ha a sztrájkjog gyakorlása csak úgy megvalósítható, hogy az nem okoz fennakadást a munkáltatónál, nem akadályozza a normál üzemmenetet, akkor észrevétlen marad a munkavállalók külvilágában azaz a sztrájk jog lényeges tartalma, a nyomásgyakorló funkciója elvész” – írják.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
