Jelentősen, 30 százalékkal nőtt az IT-alapszakokra 2009 és 2019 között jelentkezők száma az összes alapszakra jelentkezők számának 16 százalékos csökkenése mellett, a folyamatos emelkedés azonban 2020-ban megtört – derül ki az IVSZ Szövetség a Digitális Gazdaságért szakértőinek kutatásából.
Úgy látják, hogy a visszaesést a felvételi követelmények szigorítása, az emelt szintű érettségi bevezetése okozta, amelynek következtében általában is kevesebben jelentkeztek a felsőoktatásba, ami az informatikai szakokat is értintette. 2022-re kis mértékben ugyan, de tovább csökkent a jelentkezők száma, de az informatikai alapszakokon az átlagosnál kisebb volt a visszaesés. A mesterképzéseken a jelentkezők, a felvettek és a képzést megkezdők száma 2015 óta folyamatos emelkedik, ugyanakkor 2022-ben évek óta először csökkent a jelentkezők száma.
A kutatás leginkább aggasztó mutatója, hogy a STEM, és különösen a matematika- és informatikatanári képzésekre felvett jelentkezők száma a 2015/2016-os tanév óta fokozatosan csökken: a 2020/2021-es tanévben felvettek száma alig több mint fele a 2015/2016-os tanévben felvettek számának. A lemorzsolódás matematika- és informatikatanári szak esetében is nagyon jelentős: 2019-ben mindkét szak esetében az oklevelet szerzettek száma kevesebb, mint 38%-a volt a képzést öt évvel korábban megkezdők számának.
15-26 ezer IT-szakember hiányzik a munkaerőpiacról
Az IVSZ 2020-ban készült munkaerőpiaci elemzése már 15 és 26 ezer fő közé tette kétéves időtávlatban a hiányzó IT-szakemberek számát Magyarországon. „Amennyiben mostani előrejelzésünk helytálló, a hazai IT-szakemberhiány néhány éven belül ennél is jóval nagyobb méreteket ölthet” – mondta Vinnai Balázs, az IVSZ elnöke.
A hiány oka a csökkenő jelentkezőszámok mellett az informatikai szakokon hagyományosan jellemző magas lemorzsolódási arány: a Programozd a jövőd program részeként készült elemzés becslése szerint 2020 előtt az alapszakokon 50 százaléknál is magasabb volt a lemorzsolódás, vagyis a felvételizők több mint fele (legalábbis a képzési időn belül) nem szerez diplomát. Az informatikai szakokat elhagyók egy része valószínűleg nem mond le az IT-pályáról, hanem külföldön folytatja tanulmányait, elhelyezkedik egy cégnél és diploma nélkül dolgozik IT-s munkakörben, vagy felnőttképzésen (pl. bootcamp iskola) szerez végzettséget.
Bár pontos számok az elvándorolt informatikushallgatókról nem állnak rendelkezésre, az Eurostat adatai szerint 2013 és 2019 között folyamatosan emelkedett Magyarországon a tanulási céllal külföldre költözők száma.
Ösztöndíjprogram, új képzések, digitális voucher
Az IVSZ szerint az IT-szakokra jelentkezők számát többek között külön ösztöndíjprogrammal lehetne növelni, érdemes lenne a nem informatikai területeken olyan képzéseket indítani, amelyek az adott szakterület – például agrárium vagy gépgyártás – digitális átalakulásával összefüggő technológiai, munkaszervezési, üzletfejlesztési kérdésekkel is foglalkoznak.
A szervezet szerint aktualizálni kellene a Digitális Oktatási Stratégiát és bevezetni a digitáliskompetencia-minimumot. A magasabb szintű digitális kompetenciák fejlesztésére, illetve az alapszintű informatikai tudással már rendelkezők továbbképzésének támogatására a szervezet szerint egy képzési hitelprogram, illetve digitális képzési voucher bevezetése lenne indokolt.
