Megszavazta a parlament a pedagógussztrájkot ellehetetlenítő módosítást

Hiába tiltakoztak a szakszervezetek és a tanárok, délelőtt egy oktatást is érintő javaslatot is megszavaztak a Parlamentben, délután jönnek az eskütételek.

  • Eduline

A 11 órakor kezdődő ülésen a napirend előtti felszólalások után fogadták el a képviselők az egyes törvényeknek a Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló törvényhez kapcsolódó módosítását, amely a minisztériumi feladat- és hatásköröket érinti. A parlament döntött a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő szabályozási kérdésekről szóló törvényjavaslatról - melynek egy része a tanárok sztrájkjogának korlátozása is.

Ennek értelmében a közoktatásban a sztrájk alatti elégséges szolgáltatásról megállapodás, illetve a bíróság jogerős határozatának helyébe – álláspontjuk szerint jogkorlátozó – az új megoldás lép. Mostantól sztrájk esetén minden köznevelési intézményben biztosítandó gyermekfelügyelet, a tanórák 50 – egyes esetekben 100 - százalékát meg kell tartani.

Különösen barátságtalannak tartja a parlament törvényalkotási bizottsága elé került kormánypárti törvénymódosító javaslatot, amely állandóan fenntartaná az oktatásban dolgozók, a pedagógusok sztrájkját lehetetlenné tevő korábbi rendeletet, megfosztva a szakszervezeteket a még elégséges szolgáltatásról szóló tárgyalások lehetőségétől” – így reagált a jogszabálymódosítási javaslatra a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a múlt héten.

A PDSZ nyílt levelet is küldött az országgyűlési képviselőknek – arra kérték őket, hogy ne szavazzák meg a pedagógusok sztrájkjogait csorbító törvénymódosítást. „Tisztelt Képviselő Asszony/Úr! Bízunk Önben, és feltételezzük, egyetért velünk abban, hogy az állampolgárok alapjogai nem korlátozhatók, és nem szavazza meg a fentemlített módosító javaslatot” – írták a levélben. A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) is úgy reagált: ez a módosítás valójában törvénybe iktatja a pedagógussztrájk ellehetetlenítését.

Más szakszervezeti tömörülések is tiltakoztak

A törvénymódosítás ellen nemcsak a januári és a márciusi sztrájkot megszervező két nagy pedagógus-szakszervezet, hanem a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma, az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés, a LIGA Szakszervezetek, a Munkástanácsok Országos Szövetsége, valamint a Magyar Szakszervezeti Szövetség is tiltakozott. Hétfőn közzétett nyilatkozatukban azt írták, elutasítják azt a javaslatot, amely alapján a közoktatás területén a sztrájk alatti elégséges szolgáltatásról szóló megállapodás, illetve a bíróság jogerős határozatának helyébe ilyen – álláspontjuk szerint jogkorlátozó – megoldás lépjen.

 

Hozzászólások

Alapítványi vagy egyházi iskolákba kényszerülnek a „feketelistázott” tanárok: a tankerületek indoklás nélkül utasítják el azokat, akik a státusztörvény miatt mondtak fel

Már az órarendje is elkészült egy matematika-fizika-kémia szakos tanárnak, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a felvételét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem egyedi esetről van szó: továbbra is falakba ütköznek azok a pedagógusok, akik 2023-ban a státusztörvény miatt hagyták el a közoktatást, majd később visszatérnének. A szakszervezet szerint informális „feketelista” működik a tankerületek között, a Klebelsberg Központ ugyanakkor többször is tagadta ennek létezését.

„Mindent megtettünk a konkrét fenyegetésen kívül” – A Trefort igazgatója fideszes politikusoktól kért segítséget a tanári engedetlenség idején 2022-ben

Az Eduline-hoz került levelezés szerint a 2022-es pedagógus polgári engedetlenségi akciók előtt az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium igazgatója, Csapodi Zoltán fideszes politikusokhoz fordult segítségért. Az e-mailek alapján az igazgató arról számolt be, hogy kollégáival igyekeztek lebeszélni a tanárokat a tiltakozásról, és még sajtómegjelenésekkel is próbálták mérsékelni a helyzetet. Csapodi elismerte a levelek hitelességét, ugyanakkor azt mondta, nem politikai kapcsolatai, hanem a tanárhiány és a diákok jövője miatti aggodalom vezette.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Lannert Judit: kivezetik a pedagógusképzést az NKE-ről, és megszüntetik az egyetem továbbképzési monopóliumát

Átalakítanák a pedagógusok képzési rendszerét: megszűnne a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kiemelt szerepe a továbbképzésekben, a tanárképzés pedig fokozatosan más intézményekhez kerülne – erről írt közösségi oldalán Lannert Judit oktatáskutató. A már tanulmányaikat megkezdő hallgatók a tervek szerint változatlan feltételekkel fejezhetnék be képzésüket.