Hiába tiltakoztak a szakszervezetek és a tanárok, délelőtt egy oktatást is érintő javaslatot is megszavaztak a Parlamentben, délután jönnek az eskütételek.
A 11 órakor kezdődő ülésen a napirend előtti felszólalások után fogadták el a képviselők az egyes törvényeknek a Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló törvényhez kapcsolódó módosítását, amely a minisztériumi feladat- és hatásköröket érinti. A parlament döntött a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő szabályozási kérdésekről szóló törvényjavaslatról - melynek egy része a tanárok sztrájkjogának korlátozása is.
Ennek értelmében a közoktatásban a sztrájk alatti elégséges szolgáltatásról megállapodás, illetve a bíróság jogerős határozatának helyébe – álláspontjuk szerint jogkorlátozó – az új megoldás lép. Mostantól sztrájk esetén minden köznevelési intézményben biztosítandó gyermekfelügyelet, a tanórák 50 – egyes esetekben 100 - százalékát meg kell tartani.
Különösen barátságtalannak tartja a parlament törvényalkotási bizottsága elé került kormánypárti törvénymódosító javaslatot, amely állandóan fenntartaná az oktatásban dolgozók, a pedagógusok sztrájkját lehetetlenné tevő korábbi rendeletet, megfosztva a szakszervezeteket a még elégséges szolgáltatásról szóló tárgyalások lehetőségétől” – így reagált a jogszabálymódosítási javaslatra a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a múlt héten.
A PDSZ nyílt levelet is küldött az országgyűlési képviselőknek – arra kérték őket, hogy ne szavazzák meg a pedagógusok sztrájkjogait csorbító törvénymódosítást. „Tisztelt Képviselő Asszony/Úr! Bízunk Önben, és feltételezzük, egyetért velünk abban, hogy az állampolgárok alapjogai nem korlátozhatók, és nem szavazza meg a fentemlített módosító javaslatot” – írták a levélben. A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) is úgy reagált: ez a módosítás valójában törvénybe iktatja a pedagógussztrájk ellehetetlenítését.
Más szakszervezeti tömörülések is tiltakoztak
A törvénymódosítás ellen nemcsak a januári és a márciusi sztrájkot megszervező két nagy pedagógus-szakszervezet, hanem a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma, az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés, a LIGA Szakszervezetek, a Munkástanácsok Országos Szövetsége, valamint a Magyar Szakszervezeti Szövetség is tiltakozott. Hétfőn közzétett nyilatkozatukban azt írták, elutasítják azt a javaslatot, amely alapján a közoktatás területén a sztrájk alatti elégséges szolgáltatásról szóló megállapodás, illetve a bíróság jogerős határozatának helyébe ilyen – álláspontjuk szerint jogkorlátozó – megoldás lépjen.
184,34 pont a 200-ból, vagy 133 pont a 150-ből - ilyen és ehhez hasonlóan magas pontszámokkal lehetett bekerülni a legjobb vidéki gimnáziumokba a 2026-os középiskolai felvételin. Mutatjuk tagozatonként a ponthatárokat.
Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
Parlamenti felszólalásában Lannert Judit elismerte, hogy a magyar diákok romló PISA-eredményei nem magyarázhatók pusztán nemzetközi tendenciákkal.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
Az új elnök programjának középpontjában a hallgatói érdekképviselet megerősítése, az egyetemek közötti együttműködés fejlesztése, valamint a felsőoktatás előtt álló változásokra való felkészülés áll.
