Levelet kaptak a tanároktól a képviselők: arra kérik őket, ezt a törvénymódosítást ne szavazzák meg

Nyílt levelet küldött az országgyűlési képviselőknek a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), amely azt kéri, hogy ne szavazzák meg a pedagógusok sztrájkjogát csorbító módosítást.

  • Eduline

„Az eredeti törvényjavaslat „a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő szabályozási kérdésekről” szól. Ebbe a salátatörvénybe javasolja a módosító indítvány beilleszteni azt a – 2022. február 11-én este kiadott, Magyar Közlönyben megjelent - kormányrendeletet, mely egyebek mellett arról rendelkezik, hogy sztrájk esetén minden köznevelési intézményben biztosítandó gyermekfelügyelet, a tanórák 50 – egyes esetekben 100 - százalékát meg kell tartani” – olvasható a levélben.

A PDSZ kiemeli: a rendeletet a koronavírus-járványra hivatkozva, a védekezésről szóló törvény szerinti felhatalmazás alapján hozta meg a kormány.

„E rendelet gyakorlatilag ellehetetlenítette a sztrájkot az oktatási intézményekben, súlyosan sértve egy munkavállalói csoport sztrájkhoz, mint alapjoghoz fűződő jogát” – emelik ki. A veszélyhelyzet azonban június 1-jén megszűnik, ezért a mostani módosítás a köznevelési törvényben rögzítené a sztrájkrendelet előírásait, „ezzel véglegesen, törvényileg ellehetetlenítve az oktatásban dolgozók hatékony sztrájkhoz fűződő jogát!”

„Tisztelt Képviselő Asszony/Úr! Bízunk Önben, és feltételezzük, egyetért velünk abban, hogy az állampolgárok alapjogai nem korlátozhatók, és nem szavazza meg a fentemlített módosító javaslatot” – zárul a levél.

Hozzászólások

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

Közoktatás
Pukli István

A Fidesz szerint sok rászoruló kimaradhat az iskolakezdési támogatásból, Magyar Péter szerint így is több mint a semmi

A Fidesz-frakció szerint több ponton is ellentmond a korábbi ígéreteknek az új, 100 ezer forintos iskolakezdési támogatási rendszer. A párt azt kifogásolja, hogy a jogosultak köre nem átlátható, ezért szerintük sok rászoruló gyerek kimaradhat a támogatásból, miközben olyan családok is megkaphatják, amelyek nem szorulnak rá. Magyar Péter elismerte, hogy nem lesz tökéletes a rendszer, de jobb, mint a semmi.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

Nyelvtanulás
Palotás Zsuzsanna

Lannert Judithoz kerültek az egyetemeket fenntartó kekvák alapítói jogai

A hétfőn megjelent Magyar Közlönyben közzétett, az állami alapítói joggyakorlókat kijelölő listát most azzal egészítette ki a kormány, hogy az egyetemfenntartó kekvák esetében az oktatási és gyermekügyi miniszter gyakorolja az alapítói jogokat. A közlöny egy másik módosítása alapján a Közép-európai Oktatási Alapítvány mégsem hozzá, hanem Vitézy Dávidhoz került.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna