Minden harmadik szakközépiskolás a lemorzsolódás határán billeg Borsod-Abaúj-Zemplén megyében – derül ki az Oktatási Hivatal friss, a 2018/2019-es tanév első félévére vonatkozó adataiból.
Magas a lemorzsolódók aránya az orvosi- és egészségtudományi szakokon, 2020-ra a középiskolások is ingyen kapják majd a tankönyveket, petíciót indítottak egy budapesti kollégiumért -ezek voltak a hét oktatási hírei.
Magas a lemorzsolódók aránya az orvosi- és egészségtudományi szakokon, a friss adatok szerint a képzést elkezdők harmada nem fejezi be az egyetemet.
Több évtizedes hátrányt kell ledolgozni - mondta a felsőoktatási lemorzsolódásról Horváth Zita helyettes államtitkár.
A tanulói lemorzsolódással veszélyeztetett intézmények támogatására szolgáló uniós pénzből vesz az Oktatási Hivatal (OH) 21 ezer sporteszközt, benne 810 focilabdát.
Idén elfogadhatják az új Nemzeti alaptantervet - erről beszélt egy interjúban Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős helyettes államtitkár. Ez azt jelenti, hogy 2019 szeptemberében biztosan nem vezetik majd be az új tantervet.
Nógrád megyében minden ötödik általános iskolást lemorzsolódás veszélyeztet, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei szakközépiskolások több mint 21 százaléka teljesít aggasztóan gyengén az iskolában, de Borsod-Abaúj-Zemplén megyében sem jobb a helyzet – többek között ez derül ki az Oktatási Hivatal friss adataiból. Pedig 2020-ra tíz százalékra kellene csökkenteni az iskolaelhagyók arányát.
Tízből négy hallgató mindenféle „papír”, diploma és abszolutórium nélkül távozott az egyetemről – derül ki a 2010-ben kezdett, műszaki alapszakosokról készített kutatásból. Riasztóak a lemorzsolódási adatok, az esti és levelező tagozatosok közül például csak minden harmadik hallgató szerzett végzettséget, de a fizetős formában tanulók körében sem jobb a helyzet. A lemorzsolódási arány ráadásul a kormány által preferált területeken a legmagasabb.
A társadalmi reprodukció alapvetően jellemzi a tanulást, továbbtanulást. Ugyanolyan szintű képzettséget szereznek a diákok, mint korábban szüleik. Viszont vannak, akik nemhogy kitörni nem tudnak, de se nem tanulnak, se nem dolgoznak. Ők a NEET-fiatalok, akikről olvashattok a Margón kívül - magyar ifjúságkutatás 2016 című tanulmánykötetben is.
Elképzelhető, hogy egyszer chipes kártya nélkül be sem tehetik a lábukat a diákok az egyetemekre? És hogy ezzel a kártyával lehet majd kifizetni a reggeli kávét, vagy éppen könyvet kölcsönözni a könyvtárból? Az Egyesült Államokban már kutatók értékelik az úgynevezett CatCardok adatait.
Nyilvánosságra hozta a közoktatás állapotáról szóló helyzetértékelést a Nemzeti Pedagóguskar: a tanári kar elöregedett, az iskolák működtetése azonban olajozottabb, mint korábban.
"Minden huszadik fiatal az általános iskola befejezése után meg sem próbált továbbtanulni, ráadásul ebben a tekintetben az előző négy évhez képest kis növekedés is tapasztalható, ez pedig a kötet szerint a tankötelezettségi korhatár csökkentésének egyik lehetséges következménye lehet" - derül ki egy újabb ifjúsági kutatásból.
A felsőoktatásba lépő hallgatók egyharmada anyagi okok miatt nem tudja befejezni a tanulmányait. A HÖOK és a kormány megállapodásának értelmében a szociális támogatások kerete szeptembertől 40 százalékkal, mintegy 750 millióval emelkedik.
Létezik Magyarországon lemorzsolódás elleni program az idő előtti iskolaelhagyás elkerülésére, de az ezzel járó terheket az egyes oktatási intézményeknek maguknak kell vállalniuk. Hiába szerepel ugyanis a jogszabályban a korai jelzőrendszer felépítése, amíg nincs hozzárendelve külön forrás.
A befogadó nevelést és a hátrányos helyzetű tanulókat támogatja az Oktatási Hivatal (OH) Esélyteremtés a köznevelésben című új programja - közölte a hivatal.
Nógrád, Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a legmagasabb a lemorzsolódással veszélyeztetett diákok aránya - derül ki az Oktatási Hivatal adataiból.
Minden tizedik diákot fenyegeti a lemorzsolódás veszélye, ők könnyen kieshetnek az oktatási rendszerből iskolai végzettség nélkül.
Drámaian magas a lemorzsolódással veszélyeztetett gyerekek aránya – derül ki az Oktatási Hivatal 2017–2018-as tanév első félévére vonatkozó adataiból.
Több lépést tettek a szakképzés fejlesztése, a lemorzsolódás csökkentése és az oktatás minőségének javítása érdekében - így reagált a Nemzetgazdasági Minisztérium arra, hogy a Népszava megírta: egy tavaszi jelentés alapján nem volt egyértelmű pozitív hatása sem a hiányszakmák népszerűsítését, sem a lemorzsolódók számának csökkentését célzó programoknak.
Egyre népszerűtlenebbek a hiányszakmák, eredménytelen a Hídprogram, komoly probléma a lemorzsolódás - egy nem nyilvános jelentés szerint ez jellemzi a szakképzést.
