Újabb változás: 40 százalékkal emelkedik a szociális támogatások összege az egyetemeken

A felsőoktatásba lépő hallgatók egyharmada anyagi okok miatt nem tudja befejezni a tanulmányait. A HÖOK és a kormány megállapodásának értelmében a szociális támogatások kerete szeptembertől 40 százalékkal, mintegy 750 millióval emelkedik.

  • Eduline
Shutterstock

A legrosszabb anyagi helyzetben lévő diákoknak járó szociális ösztöndíj szeptembertől emelkedik, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) szerint azonban más intézkedésekkel is lehetne javítani az esélyegyenlőséget - írja a HírTV.

A statisztikák szerint azonban a hallgatók egyharmada pénzügyi okokból, a diploma megszerzése előtt otthagyja az egyetemet.

Az albérletbe költözők havi kiadása 138-163 ezer forintot is elérheti, az Oktatási Hivatal egyik elemzése szerint ezt pedig sokan nem tudják kifizetni. A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájánál is látják ezt az arányt, ráadásul úgy gondolják, hogy már a jelentkezéstől is sok családot eltántorít az, hogy drága a továbbtanulás.

Hamarosan pályázhattok: már az első félévben több tízezres ösztöndíjat kaphattok

Mielőtt elkezditek az egyetemet érdemes utánajárnotok pár dolognak, ami megkönnyítheti az egyetemi éveiteket. Ilyenek például az ösztöndíjak is, a rendszeres szociális ösztöndíjra - ismertebb nevén a szoctám - pedig már az első félévetekben pályázhattok. Kik kaphatják?

A legjobb anyagi körülmények között élő jelentkezőknek már a bekerülési esélye is jóval nagyobb - mondta el Vámosi Péter, a HÖOK elnökhelyettese.

A felsőoktatási szociális ösztöndíj nagyjából 25-30 ezer állami képzésre járó diákot támogat. A HÖOK és a kormány megállapodásának értelmében ennek a kerete szeptembertől 40 százalékkal, mintegy 750 millióval emelkedik. A tanulmányi ösztöndíj emeléséről egy éven belül tárgyal a kormány és a hallgatói önkormányzat. A HÖOK célja, hogy a legjobbak akár 70-80 ezer forintos ösztöndíjat is kaphassanak, illetve 8-9 ezer új kollégiumi férőhelyre is szükség lenne, főként a fővárosban.

Ingyenes nyelvvizsga: sok kérelmet visszautasítanak, mutatjuk, hogy miért

Százmillió forinthoz közelít az az összeg, amelyet a Magyar Államkincstár június 30-ig kifizetett nyelvvizsgadíj-visszatérítésre - írja a Magyar Hírlap. Sokan azonban - úgy tűnik - félreértelmezték a feltételeket. A lap úgy tudja, eddig összesen 9148 nyelvvizsga-támogatás iránti kérelem érkezett a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz, az állami hozzájárulásra 3290 kérelmező volt jogosult, és az érintettek számára összesen 93 652 205 forint összegű támogatást fizetettek ki.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.