"Minden huszadik fiatal az általános iskola befejezése után meg sem próbált továbbtanulni, ráadásul ebben a tekintetben az előző négy évhez képest kis növekedés is tapasztalható, ez pedig a kötet szerint a tankötelezettségi korhatár csökkentésének egyik lehetséges következménye lehet" - derül ki egy újabb ifjúsági kutatásból.
Ahogyan arról mi is beszámoltunk, nemrég nyilvánosságra hozták a teljes Magyar Ifjúság Kutatás 2016-ot, amelyből kiderült, hogy a 15-29 éves fiatalok legégetőbb problémáját az anyagi nehézségek jelentik. Most megjelent egy Margón kívül című kötet is, amely azokat a szempontokat gyűjtötte össze, amik kimaradtak a hivatalos kutatásból - írja a 24.hu.
Az oldal szerint az egyik legmarkánsabban eltérő értelmezés az oktatás területéről olvasható a Margón kívül kötetében. Minden huszadik fiatal az általános iskola befejezése után meg sem próbált továbbtanulni, ráadásul ebben a tekintetben az előző négy évhez képest kis növekedés is tapasztalható, ez pedig a kötet szerint a tankötelezettségi korhatár csökkentésének egyik lehetséges következménye lehet.
Az általános iskola befejezése után a fiatalok közel 70 százaléka az érettségit adó képzéseket választja, ugyanakkor emelkedést mutat az érettségi nélkül a szakképzésbe belevágók száma is.
Megnyílt felsőoktatás és lemorzsolódás egyszerre
A kutatás szerint a lemorzsolódás markánsabban jelentkezik az érettségit nem adó szakképző iskolában (2016 óta szakközépiskola), mint az érettségit adó szakgimnáziumokban és gimnáziumokban. Ezt az ifjúságkutatás is alátámasztja, ugyanis amíg az érettségi nélküli szakképzést elkezdők közül minden tizedik fiatal lemorzsolódik, addig az érettségit adó iskolákból együttesen csak minden ötvenedik.
Az oktatási esélyeket tekintve pedig az elmúlt 16 évben nem fedezhető fel érdemi javulás, sőt a felsőoktatás kapui egyre inkább bezáródtak a kevesebb társadalmi-kulturális tőkével rendelkező családok előtt - írja a 24.hu.
Az érettségizett szülők gyermekei számára azonban egyre inkább megnyílt a felsőoktatás, főként a főiskolai képzésben, de nagy arányban képviseltetik magukat az egyetemi szintű képzésben is. A diplomás szülők gyermekei pedig felülreprezentáltak a felsőoktatásban, és a szakképzésben nagyon ritkán tűnnek fel.
Anyagi helyzet, életszínvonal
A fiatalok harmadát teszi ki az a tábor, amelynek tagjai számára a szigorúan beosztott anyagiak mellett is nehézkesen megy egy-egy hónap átvészelése. A legnagyobb csoportot azok a fiatalok alkotják, akik úgy vélik, ha beosztják, jól ki tudnak jönni a jövedelmükből, a teljesen gondtalanul élők körébe pedig mindössze a 7 százalékuk sorolta magát.
A négy évvel korábbi arányt is jóval meghaladva 2016-ban a fiatalok legégetőbb problémaként a kilátástalanságot nevezték meg. Emellett az is látható, hogy az olyan problémák, mint az anyagi nehézségek és a szegénység is egyre nagyobb arányban fogalmazódnak meg ifjúsági problématípusként - írja a 24.hu, hozzátéve: a kilátástalanság elsősorban a dél-alföldi, valamint a nyugat- és dél-dunántúli régiókban jelent meg problémaként. A közép-dunántúli fiatalok pozitívabbak, az országos átlagnál 9 százalékkal kevesebben említették ezt problémaként.
Az anyagi gondok és a szegénység főként az Észak-Magyarországon élő fiatalok körében hangsúlyos probléma, a munkanélküliség említése is itt a leggyakoribb, legkevésbé pedig a Nyugat-Dunántúlon fordult elő.
Kiderült: ezek a magyar fiatalok legégetőbb problémái
Nyilvánosságra hozták a teljes Magyar Ifjúsági Kutatást, amit 2000 óta négyévente folytatnak le mindig azonos módszertannal, ezúttal nyolcezer magyarországi és - első alkalommal - négyezer határon túli 15-29 éves fiatalt kérdeztek meg. A teljes Magyar Ifjúság Kutatás 2016 a gyorsjelentés után másfél évvel jelent meg, a több mint 500 oldalas dokumentumban vizsgálja a magyar fiatalok helyzetét - írja a 24.hu.
Az elmúlt időszakban több iskolaigazgatói kinevezés is vitákat váltott ki, többek között Csömörön, ahol a tantestület véleménye és a vezetői kinevezés körül is komoly feszültség alakult ki. Sinka Editet, a Klebelsberg Központ elnökét ezért arról kérdeztük, mi történik akkor, ha egy igazgatójelölt mögött nincs egyértelmű tantestületi támogatás.
Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszerelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.
A szennyezettség terjed Rákospalotán, Müller Anna szerint ezért a minisztériumok összehangolt munkájára van szükség.
Volt olyan állami ösztöndíjas, nappali tagozatos alapképzés, ahová mindössze 177 ponttal be lehetett kerülni, de 202 pont is elég volt az egyik szakhoz.
@eduline.hu 5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium ingyenes képzésekkel és segédanyagokkal segíti a pedagógusokat az anafilaxiás allergiával élő közel 25 ezer gyermek biztonságos tanévkezdésében, kiemelve a gyermekek védelmének közös felelősségét.
Szerdán kinevezték az állami fenntartású köznevelési intézmények vezetőit, az új tanévben 359-an kezdhetik meg a munkát.
2027-től letiltanák a 16 év alatti fiatalokat a közösségi médiáról Szlovákiában.
Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.
