2017-ben a 14-18 évesek 12,2 százaléka nem vett részt a közoktatásban, ez az arány a második legmagasabb azon országok közül, amelyek az OECD-nek és az EU-nak is tagjai - derül ki az OECD friss, Education at a Glance 2019 című kiadványából.
Magyarországon 2005 ás 2017 között 2,8 százalékkal nőtt azoknak a középiskolás korú (14-18 éves) fiataloknak az aránya, akik nem járnak iskolába - derül ki az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) által közzétett Education at a Glance 2019 című kiadványból. (Az oldalról külön-külön is letölthetitek az adattáblákat és a grafikonokat.)
2005-ben a nem iskolás 14-18 évesek aránya 9,4 százalék, 2017-ben 12,2 százalék volt. A 36 OECD-ország közül 2017-ben Magyarországon a nyolcadik legmagasabb volt ez az arány, az EU-tagsággal is rendelkezők közül pedig - Luxemburg után - a második legmagasabb. Az OECD-országok körében az átlag 7,1 százalék, annak a 23 országnak a körében pedig, amelyek az EU-nak is tagjai, 5,6 százalék volt.
Az OECD-országok közül az iskolába nem járó tinédzserek aránya 2005 és 2017 között Magyarország mellett csak Norvégiában, Lettországban és Litvániában növekedett.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a korai iskolaelhagyók, vagyis azok arányát tekintve, akik a 18-24 évesen legfeljebb alapfokú végzettséggel kerülnek ki az oktatási rendszerből, Magyarország a hatodik helyen áll az EU-ban. A részleteket itt találjátok:
Egyre több a korai iskolaelhagyó: ez a hatodik legmagasabb arány az unió tagállamai között
Az Európai Unió országai között Magyarország már a hatodik helyen áll a korai iskolaelhagyók számának tekintetében - derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) nemrég megjelent, Magyarország 2018 című kiadványából.
Az OECD-országok közül Magyarországon a legnagyobb a nők és férfiak bére közötti különbség a diplomások körében: a részleteket itt olvashatjátok. A felsőfokú végzettségűek elhelyezkedési esélyeiről a különböző régiókban itt találjátok cikkünket.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Nem két lépcsőben, nem idén és nem 25 százalékot emel a kormány. 2027-től átlagosan 21,5 százalékkal emelkedik a nevelést-oktatást segítő dolgozók nettó bére – jelentette be Magyar Péter miniszterelnök a jövő évi költségvetés terveinek ismertetésekor.
„Ma eljött a bosszú napja” - olvasható abban a levélben, melyet több médiaszolgáltató is megkapott október 19-én. Ebben több tucat budapesti és vidéki iskola szerepel, hogy az épületben robbanószerkezetet helyeztek el.
Több budapesti kerületben is szükség volt arra, hogy az átvizsgálás idejére elhelyezzék a diákokat.
Christopher Nolan Csillagok között című filmjében Cooper egy iskolai beszélgetés során szembesül azzal, milyen abszurd következtetésekre juthatunk, ha egyetlen adattal próbálunk leírni valami összetettet. Az iskolában mégis nap mint nap ezt tesszük. Egy számot rendelünk a gyerek teljesítményéhez, majd úgy kezeljük, mintha az a tudásáról is teljes képet adna. Az ötös jó tanulót, a kettes gyengét jelent. A bizonyítvány lezárja a vitát. Ritkán kérdezzük meg, mit mond valójában az osztályzat, és mit takar el. Vélemény
Korszerű tanulási tereket, a pedagógusok és az oktatást segítő dolgozók bérezésének javítását, az egyetemi bérkülönbségek csökkentését, valamint az ifjúságpolitikára fordított keret megduplázását is ígéri Lannert Judit. A 2027-es költségvetésben az oktatási egyenlőtlenségek mérséklésére és a diákok jóllétének javítására helyeznék a hangsúlyt.
A Tisza egyik legfontosabb kampányígérete szerint még idén jött volna az emelés, ami végül 2027-ben teljesül.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Vajdasági és erdélyi iskolákat is érintett a bombafenyegetés.
Mutatjuk az új dátumot.
