Idén elfogadhatják az új Nemzeti alaptantervet - erről beszélt egy interjúban Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős helyettes államtitkár. Ez azt jelenti, hogy 2019 szeptemberében biztosan nem vezetik majd be az új tantervet.
– Nemzetibb lett az átdolgozás során?
– Igen.– Belekerültek például a kötelező olvasmányok?– Ezek megfelelő részletességgel a kerettantervekben jelennek majd meg
Ezt mondta az új Nemzeti alaptantervről Maruzsa Zoltán köznevelési helyettes államtitkár a Magyar Hírlapnak. Azt is hozzátette: októberben-novemberben sok egyeztetés zajlott az augusztusban nyilvánosságra hozott munkaanyagra beérkezett javaslatokról, született több módosított verzió is. „Az átdolgozással szépen haladunk, a NAT elfogadására idén kerülhet sor” – magyarázta.
A lemorzsolódásról azt mondta, már két százalékkal csökkent a korai iskolaelhagyás, „az Oktatási Hivatal szükség esetén intézkedési tervet készíttet az adott intézménnyel, amelyben, ha állami, akkor az intézmény átszervezéséről is szó lehet, illetve fejlesztési programot indítunk. Jelenleg egy EFOP-programban tizenhárommilliárd forintból a háromszáz leggyengébben teljesítő feladatellátási helyet támogatja az Oktatási Hivatal, például szaktanácsadók odaküldésével”.
A tankötelezettségi korhatárra is kitért, azt mondta, Ausztriában tizenöt év a tankötelezettség korhatára, Európa országainak többségében sem a tizennyolc a jellemző. „A valós kérdés az, hogy csökkent-e nálunk a korhatár leszállítása óta a nyolc általánost sikerrel elvégzők száma, a válasz pedig az, hogy csak nagyon kis mértékben. Nem feltétlenül motiválja ugyanis az érintetteket az iskola sikeres elvégzésére az, ha még két évet ott kell ülni, és a pedagógus munkáját sem könnyíti meg”.
"Életkorlátozó tényező": túl magasak az új NAT óraszámai az MTA szerint
Legalább egy évvel halasszák el az új Nemzeti alaptanterv (NAT) bevezetését - ezt javasolja a Magyar Tudományos Akadémia Közoktatási Elnöki Bizottsága, amely hétfőn hozta nyilvánosságra részletes véleményét a NAT-tervezetről. Azt írják, az óraszámok túl magasak, a diákok iskolai terhelése már-már „életkorlátozó tényező", ugyanakkor a természettudományos tárgyak háttérbe szorulása aggasztó.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
