Idén elfogadhatják az új Nemzeti alaptantervet - erről beszélt egy interjúban Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős helyettes államtitkár. Ez azt jelenti, hogy 2019 szeptemberében biztosan nem vezetik majd be az új tantervet.
– Nemzetibb lett az átdolgozás során?
– Igen.– Belekerültek például a kötelező olvasmányok?– Ezek megfelelő részletességgel a kerettantervekben jelennek majd meg
Ezt mondta az új Nemzeti alaptantervről Maruzsa Zoltán köznevelési helyettes államtitkár a Magyar Hírlapnak. Azt is hozzátette: októberben-novemberben sok egyeztetés zajlott az augusztusban nyilvánosságra hozott munkaanyagra beérkezett javaslatokról, született több módosított verzió is. „Az átdolgozással szépen haladunk, a NAT elfogadására idén kerülhet sor” – magyarázta.
A lemorzsolódásról azt mondta, már két százalékkal csökkent a korai iskolaelhagyás, „az Oktatási Hivatal szükség esetén intézkedési tervet készíttet az adott intézménnyel, amelyben, ha állami, akkor az intézmény átszervezéséről is szó lehet, illetve fejlesztési programot indítunk. Jelenleg egy EFOP-programban tizenhárommilliárd forintból a háromszáz leggyengébben teljesítő feladatellátási helyet támogatja az Oktatási Hivatal, például szaktanácsadók odaküldésével”.
A tankötelezettségi korhatárra is kitért, azt mondta, Ausztriában tizenöt év a tankötelezettség korhatára, Európa országainak többségében sem a tizennyolc a jellemző. „A valós kérdés az, hogy csökkent-e nálunk a korhatár leszállítása óta a nyolc általánost sikerrel elvégzők száma, a válasz pedig az, hogy csak nagyon kis mértékben. Nem feltétlenül motiválja ugyanis az érintetteket az iskola sikeres elvégzésére az, ha még két évet ott kell ülni, és a pedagógus munkáját sem könnyíti meg”.
"Életkorlátozó tényező": túl magasak az új NAT óraszámai az MTA szerint
Legalább egy évvel halasszák el az új Nemzeti alaptanterv (NAT) bevezetését - ezt javasolja a Magyar Tudományos Akadémia Közoktatási Elnöki Bizottsága, amely hétfőn hozta nyilvánosságra részletes véleményét a NAT-tervezetről. Azt írják, az óraszámok túl magasak, a diákok iskolai terhelése már-már „életkorlátozó tényező", ugyanakkor a természettudományos tárgyak háttérbe szorulása aggasztó.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
