Magas a lemorzsolódók aránya az egészségtudományi szakokon: a hét hírei

Magas a lemorzsolódók aránya az orvosi- és egészségtudományi szakokon, 2020-ra a középiskolások is ingyen kapják majd a tankönyveket, petíciót indítottak egy budapesti kollégiumért -ezek voltak a hét oktatási hírei.

  • Eduline

Lemorzsolódás: az orvos- és egészségtudományi szakokon tanulók harmada nem fejezi be az egyetemet

Magas a lemorzsolódók aránya az orvosi- és egészségtudományi szakokon, a friss adatok szerint a képzést elkezdők harmada nem fejezi be az egyetemet. A cikket itt olvashatjátok el.

Ismét előkerült a felső tagozatok összevonásának terve

A kisiskolák felső tagozatainak összevonásának terve a Varga Mihály pénzügyminiszter és Palkovics László innovációs miniszter nevével fémjelzett, „Program a Versenyképesebb Magyarországért” című dokumentumban bukkant fel újra. A cikket itt olvashatjátok el.

Orvosok és ápolónők: minden negyedik pályakezdő külföldön vállalna munkát

Minden negyedik pályakezdő tervez külföldi munkát a következő öt évben – ez derült ki az orvos- és egészségtudományi szakokon végzettekről. A cikket itt olvashatjátok el.

Kásler: 2020-ra a középiskolások is ingyen kapják majd a tankönyvet

2020-ra minden alap- és középfokú képzésben résztvevő, valamint az első szakképesítését megszerző tanuló ingyenesen juthat hozzá a tankönyvekhez - közölte az emberi erőforrások minisztere csütörtökön, az erről szóló kormányhatározat pénteken megjelent a Magyar Közlönyben. A cikket itt olvashatjátok el.

Petíciót indítottak az egyik budapesti középiskolai kollégiumért

Petíciót indítottak diákok a 14. kerületi József Attila Középiskolai Kollégiumért, amelyet másik épületbe költöztetne a tankerület. A kollégisták szerint az új épületben kevesebb diákot tudnának fogadni, ráadásul „nem folytatódhatna olyan színvonalon a közösségteremtő munka, mint eddig”. A cikket itt olvashatjátok el. 

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.