Orvosok és ápolónők: minden negyedik pályakezdő külföldön vállalna munkát

Minden negyedik pályakezdő tervez külföldi munkát a következő öt évben – ez derült ki az orvos- és egészségtudományi szakokon végzettekről.

  • Tóth Alexandra

A friss diplomás orvosok, fogorvosok és gyógyszerészek harmada öt éven belül külföldön vállalna munkát, az egészségügyi alapszakokat végzett pályakezdők közül pedig minden negyedik dolgozna egy másik országban – derül ki a Felsőoktatási Elemzési Jelentések friss tanulmányából, amelyet a Felvi.hu-n tettek közzé. A legkevesebben a mesterszakos diplomával rendelkezők – például az egészségmenedzserek, egészségpszichológusok, fizioterapeuták, klinikai laboratóriumi kutatók – közül mennének más országba, a megkérdezettek 13 százaléka számolt be arról, hogy fontolgatja a külföldi munkavállalást.

A bizonytalanok aránya – akik a kutatóknak a „nem tudja eldönteni” választ adták a külföldi munkavállalási tervekről szóló kérdésre – is magas, több mint 30 százalékos az orvosok, fogorvosok, gyógyszerészek körében, míg a megkérdezettek 34,6 százaléka nem tervezi, hogy más országba menne dolgozni, az alapszakosok 45, a mesterszakos diplomások 58 százaléka válaszolt ugyanígy.

A kutatók a nyelvtudásra is rákérdeztek: az orvosi- és egészségtudományi területen végzettek negyede saját bevallása szerint nagyon jól tud angolul, mindössze 6,2 százalékuk nem rendelkezik angolnyelv-ismerettel. Németből már rosszabbul állnak a pályakezdők, 9,6 százalékuknak van „nagyon jó” nyelvtudása, majdnem harmaduk viszont nem ismeri a nyelvet. A szakmai anyag felhívja a figyelmet arra, hogy az orvosok, fogorvosok, gyógyszerészek jobb nyelvtudással rendelkeznek az alap- és osztatlan szakosoknál, illetve ők azok, akik tanulmányaik idején jóval magasabb arányban tanultak külföldön.

A megkérdezettek 9,3 százaléka egyébként már a válaszadáskor is külföldön dolgozott – többségük Németországban, Angliában, Ausztriában vagy Hollandiában.

A kutatás
A Frissdiplomás 2017 kutatásban összesen 1449 orvosi vagy egészségtudományi végzettséggel rendelkező pályakezdő vett részt – majdnem hatvan százalékuk alap- vagy mesterképzésen szerzett diplomát, 34 százalékuk pedig osztatlan szakon, vagyis általános orvosi, fogorvosi vagy gyógyszerészdiplomával helyezkedett el. A nemi arányok érdekesek: a válaszadóknak csak 20 százaléka férfi, alighanem az alapszakos diplomához kötött, hagyományosan nőinek tekintett szakmák miatt, mint amilyen az ápolás és betegellátás.

Miért mennek külföldre?

A külföldi munkavállalás egyik oka alighanem az alacsony itthoni fizetés: az orvosi, fogorvosi vagy gyógyszerészdiplomát szerzett pályakezdők fele elégedetlen a jövedelmével, 21,7 százalékuk a „teljesen elégedetlen”, 29,5 százalékuk az „inkább elégedetlen” jelzőt használta. 47 százalékuk a szakmai előmenetellel, karrierépítési lehetőségekkel sincs teljesen kibékülve, minden tizedik diplomás a munkája presztízsét, társadalmi megbecsültségét egyáltalán nem tartja megfelelőnek.

Hasonlóak az arányok az alapszakos végzettségűek körében is: a jövedelmüket 19,2 százalékuk kifejezetten alacsonynak tartja, 33 százalékuk pedig „inkább elégedetlen”. A munka presztízsét érintő kérdésre adott válaszok negatívabbak, mint az orvosoknál, fogorvosoknál, gyógyszerészeknél: minden második megkérdezett „inkább elégedetlen” vagy „teljesen elégedetlen” választ adott a kutatóknak. A szakmai előmenetelt, a karrierépítési lehetőségeket az egészségügyi mesterszakot végzettek tartják a legjobbnak, 57 százalékuk pozitívan nyilatkozott erről.

Riasztó lemorzsolódási adatok: az orvos- és egészségtudományi szakokon tanulók harmada nem fejezi be az egyetemet

Magas a lemorzsolódók aránya az orvosi- és egészségtudományi szakokon, a friss adatok szerint a képzést elkezdők harmada nem fejezi be az egyetemet.

Hozzászólások

Önkormányzati nyári napközis táborok 2026: még vannak szabad helyek, de érdemes gyorsan jelentkezni

A nyári szünet közeledtével sok család számára fontos kérdés, hogyan oldják meg a gyermekek felügyeletét úgy, hogy közben élménydús programokban is részt vehessenek. Jó hír, hogy több önkormányzat által szervezett nyári napközis táborban még vannak elérhető helyek. Az árak között ugyan jelentős különbségek lehetnek, de több kerületben továbbra is kedvező feltételekkel biztosítanak egész napos programokat és napi háromszori étkezést a gyerekeknek.

„A Corvinus nemzetközibb, mint valaha, a dolgozók fizetése pedig több mint duplájára nőtt” – az egyetem szerint eredményes volt a modellváltás

Mi alapján tartja sikeresnek a modellváltást a Corvinus vezetése, hogyan zajlottak az elmúlt évek egyeztetései, nőhet-e a választott szenátusi tagok aránya, és pontosan mit értenek „európai normákhoz közelítő” működés alatt? Ezekről kérdeztük a Budapesti Corvinus Egyetemet azután, hogy az oktatói szakszervezet élesen bírálta az alapítványi modellt, és „rendszerváltást” sürgetett az intézményben.

Maruzsa Zoltán olyan gimnáziumi igazgatót nevezett ki, akit a tantestület nem támogatott, most tömeges felmondások jöhetnek

Komoly feszültség alakult ki a budapesti Németh László Gimnázium tantestületében az új igazgató kinevezése miatt. A pedagógusok egy része szerint az iskola élére olyan vezető került, akit korábban több konfliktus is övezett, és akinek kinevezését a tantestület többsége sem támogatta. Többen már a felmondásukat fontolgatják, ha nem történik változás az intézmény vezetésében.