A kar honlapján is elérhető 24 oldalas dokumentum 11 témakörben értékeli a közoktatás jelenlegi helyzetét és fogalmaz meg javaslatokat. Az egyes témakörökben folyamatosan készülnek a részletes, adatokkal alátámasztott elemzések, javaslatcsomagok.
Horváth Péter elnök a fenntartás, működtetés témakörében azt mondta, 2016-hoz képest pozitív változások zajlottak, ám bizonyos területeken hiányzik az egységes szabályozás. Az intézmények gazdálkodási jogköre névleges, és gyenge a műszaki karbantartás, beszerzés. "Továbbra is nehezményezhető, hogy helyi problémák megoldására vonatkozó utasításokat, iránymutatásokat csak telefonon, szóban kapnak az intézmények az írásbeli válaszadást elkerülve" - áll a dokumentumban.
Elöregedett a tanári kar
A kar elnöke a pedagógusok helyzetéről szólva elmondta: magas a pályaelhagyók aránya és elöregedett a tanári kar. Ennek lehetséges következménye, hogy az összesen mintegy 160 ezer magyarországi pedagógusból a következő öt évben mintegy 15 ezren, a rákövetkező 5-5 évben pedig 30-30 ezren mehetnek nyugdíjba, tehát 15 év alatt akár 60-70 ezren távozhatnak, ami már a tanárok több mint 40 százaléka.
Magas a lemorzsolódási arány a tanári szakokon, ráadásul nagyon sok fiatal diplomás dönt a pályaelhagyás mellett – olvasható a Nemzeti Pedagóguskar helyzetértékeléséből, amely arra is rámutat: a pedagógusok majdnem fele 50-65 éves, a következő tizenöt évben legalább 70 ezer pedagógus éri el a nyugdíjkorhatárt.
Az elnök szerint az első ötéves létszámveszteséget az egyetemekről érkező fiatal tanárokkal még úgy ahogy lehetne pótolni, ha mind a pályán maradnának, de a pedagógusdiplomát szerzők kevesebb mint fele lesz tartósan tanár. A rákövetkező 10 év létszámproblémáinak megoldása azonban még ennyire sem látszik.
A 2013-as pedagógus életpályamodell megalkotásakor úgy tűnt, tartós megoldás született, felzárkóznak a tanári fizetések, ám ez a folyamat hamar megszakadt. Európában a pedagógusfizetés a diplomás átlagbér 87 százaléka, Magyarországon még a 70 százaléka sem. Az elmaradás különösen a férfi tanároknál súlyos. A jelenlegi kezdő fizetések nem vonzóak - mutatott rá Horváth Péter.
A "poroszos" iskola
Úgy folytatta: a diákok terhelése növekedett, a "poroszos" iskola és a 21. századi kihívások között egyre súlyosabb ellenmondások vannak. A régi vágású, ismeretközpontú iskola elsősorban arra készíti fel a nebulókat, hogy egyedül, a megtanultakat felidézve próbálják megállni a helyüket, holott ma már az élet számos területén, így a munka világában is egyre inkább közös, informatikai lehetőségeket is felhasználó problémamegoldásra van szükség. Az iskoláknak az új kihívásokhoz alkalmazkodva egészséges arányban kell fejleszteni a diákok ehhez szükséges készségeit is - magyarázta a szakember.
Elkezdődött a tanév, már minden diák megkapta az órarendjét, amiből kiderül, hogy hány órát kell az iskolában tölteniük, mikor érnek haza, és milyen nehéz lesz egy hetük.
Az új Nemzeti alaptantervet október végéig véleményezi a kar, elsősorban a helyi igényekhez alkalmazkodó, az iskolák és a pedagógusok önállóságát növelő megoldásokat preferálják - tette hozzá az elnök.
Iszák Tibor, a kar elnökhelyettese a sajtótájékoztatón elmondta: az óvodákban kevesebb a probléma, a fenntartó önkormányzatok mindent megtesznek, hogy segítsék ezeket a helyi intézményeket. A kisiskolákban a legnagyobb nehézséget a lemorzsolódás okozza. A peremvidékeken miközben csökken a gyereklétszám, nő a halmozottan hátrányos, speciális nevelési igényű gyerekek száma. Emellett fokozódik a pedagógushiány, ezen azonban javíthat a tankerületek átirányítási rendszere - mondta.