A társadalmi reprodukció alapvetően jellemzi a tanulást, továbbtanulást. Ugyanolyan szintű képzettséget szereznek a diákok, mint korábban szüleik. Viszont vannak, akik nemhogy kitörni nem tudnak, de se nem tanulnak, se nem dolgoznak. Ők a NEET-fiatalok, akikről olvashattok a Margón kívül - magyar ifjúságkutatás 2016 című tanulmánykötetben is.
„Kármentés” is – így fogalmaztak a szerzők a Margón kívül - magyar ifjúságkutatás 2016 kötetének megjelenéséről. Habár a Magyar Ifjúság Kutatás 2016 már korábban megjelent, a nagymintás adatbázishoz a Margón kívül kutatói, szerzői csak idén férhettek hozzá. Ez eddig nem így volt. A 2000 óta négyévente felvett adatokhoz korábban minden esetben hozzájutott és dolgozhatott vele a kutató közösség – írják a sajtóközleményükben. Pedig a 2016-os reprezentatív adatokhoz való hozzáférés részben elavult adatokhoz való hozzáférést jelent. Ennyiben a kötet megjelenését „kármentésnek” is tartják, hiszen az aktualitásukat és relevanciájukat el nem veszített ismereteket mutatnak be benne.
Fontos képet rajzolt ki Széll Kálmán és Nagy Ádám kutatása is a megszerzett közadatok alapján az iskolai életutakról, tervekről és lehetőségekről. „A hazai iskolák nagy része nem képes mérsékelni a kedvezőtlen szociális helyzetből eredő hátrányok hatásait, inkább újratermeli, sőt sok esetben növeli a társadalmi különbségeket, egyenlőtlenségeket” – írják. Mindez azt is jelenti, hogy rendkívül meghatározó szerepe van az iskolában a diákok családi hátterének. És mivel nem egyenlő esélyekkel indulnak a diákok már az iskolában sem, sokkal nehezebb, szinte nem is nagyon tudnak kitörni a hátrányból indulók.
Kiderült, hogy minden huszadik fiatal az általános iskolai befejezése után meg sem próbált továbbtanulni. Azok közül pedig, akik érettségi nélküli képzést választanak, minden tizedik lemorzsolódik. Korábbi évekhez hasonlítva viszont azt állapították meg, hogy a 2000-es évekhez látszik visszarendeződés tanuló és dolgozó fiatalok arányában egyaránt. Bár az inaktívak ahhoz képest csökkentek. De kik az inaktív fiatalok és miért számítanak annak?
A NEET-fiatalok
„A nagyon kedvezőtlen társadalmi helyzetben lévő fiataloknak sok esetben lehetőségük sincs tanulni, vagy éppen jól fizető munkát tanulni” – fogalmaznak a tanulmányban, hozzátéve: számukra a mindennapi megélhetés biztosítása és az alapszükségletek kielégítése az elsődleges cél. Őket NEET-fiataloknak (not in education, employment or training) is nevezik, ők azok, akik tehát nem dolgoznak és nem is tanulnak. A tanulmányból kiderül, hogy ez a csoport veszélyeztetett társadalmi kategória, a teljes kutatási mintának pedig 5 százalékát teszik ki és a legtöbben 20-24 év közöttiek.
„Elsősorban községekben vagy kisebb városokban élnek, méghozzá legnagyobb arányban az északi régiókban”. A társadalmi reprodukció esetükben pedig abszolút jellemző: szüleik csak jó esetben fejezték be az általános iskolát. Többségük hónapról-hónapra él, anyagi gondokkal küzdenek, akár nélkülöznek is. Kitörési úton, például továbbtanuláson alig több mint egytizedük gondolkozik, ez a jelenség is a szülői mintákat erősítheti.
Megdöbbentő eredmények: minden huszadik fiatal megáll a nyolc általánosnál
"Minden huszadik fiatal az általános iskola befejezése után meg sem próbált továbbtanulni, ráadásul ebben a tekintetben az előző négy évhez képest kis növekedés is tapasztalható, ez pedig a kötet szerint a tankötelezettségi korhatár csökkentésének egyik lehetséges következménye lehet" - derül ki egy újabb ifjúsági kutatásból.
Az elmúlt időszakban több iskolaigazgatói kinevezés is vitákat váltott ki, többek között Csömörön, ahol a tantestület véleménye és a vezetői kinevezés körül is komoly feszültség alakult ki. Sinka Editet, a Klebelsberg Központ elnökét ezért arról kérdeztük, mi történik akkor, ha egy igazgatójelölt mögött nincs egyértelmű tantestületi támogatás.
Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszerelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.
A szennyezettség terjed Rákospalotán, Müller Anna szerint ezért a minisztériumok összehangolt munkájára van szükség.
Volt olyan állami ösztöndíjas, nappali tagozatos alapképzés, ahová mindössze 177 ponttal be lehetett kerülni, de 202 pont is elég volt az egyik szakhoz.
@eduline.hu 5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium ingyenes képzésekkel és segédanyagokkal segíti a pedagógusokat az anafilaxiás allergiával élő közel 25 ezer gyermek biztonságos tanévkezdésében, kiemelve a gyermekek védelmének közös felelősségét.
Szerdán kinevezték az állami fenntartású köznevelési intézmények vezetőit, az új tanévben 359-an kezdhetik meg a munkát.
2027-től letiltanák a 16 év alatti fiatalokat a közösségi médiáról Szlovákiában.
Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.
