Műhelyiskolákat hoznak létre a lemorzsolódó diákoknak: kevés közismeret, sok szakma

Aki végzettség nélkül hagyja el az iskolai rendszerű szakképzést, a műhelyiskolában szerezheti meg a szakmai végzettséget – jelentette be néhány napja az innovációs és technológiai miniszter. Pölöskei Gáborné, az Innovációs és Technológiai Minisztérium helyettes államtitkára a részletekről is beszélt a Magyar Nemzetnek.

  • Eduline

„Egy oktatási rendszer minőségéről az adja a legjobb visszajelzést, hogy hányan lépnek ki képességeiknek megfelelő végzettséggel. Ezt a célt szolgálja a műhelyiskola is, amely nem tanévhez kötött, hanem végzettséghez, és részszakképesítést ad. Az a gyerek, aki fél év alatt képes megtanulni a tananyagot, és dolgozni szeretne, kiléphet a rendszerből. Akinek több időre van szüksége, azt hosszabb ideig tanítják majd a műhelyiskolákban. Ennek a képzésnek a lényege a rugalmasság. A másik újdonság a műhelyiskolák esetében, hogy közismeretet csak annyit tanulnak itt a diákok, amennyi az adott szakmához szükséges” – mondta a Magyar Nemzetnek Pölöskei Gáborné, az Innovációs és Technológiai Minisztérium helyettes államtitkára.

Palkovics László innovációs és technológiai miniszter múlt héten jelentette be: a szakképzés átalakításának részeként műhelyiskolákat hoznak létre. Aki végzettség nélkül hagyja el az iskolai rendszerű szakképzést - a lemorzsolódás csökkentése érdekében - ezekben a műhelyiskolában szerezheti meg a szakmai végzettséget - emelte ki a miniszter.

Itt a döntés: átalakítják a szakgimnáziumi képzést, ötéves technikumban tanulhatnak majd a diákok

Osztrák mintára, az iparkamarák és a vállalatok kezdeményezésére fejleszti tovább a kormány a szakképzést Magyarországon; a Szakképzés 4.0 stratégia szerint a szakgimnáziumokat majd ötéves technikumok váltják fel, a szakképző iskolában minden diák ösztöndíjat kap, a duális képzésben pedig munkajövedelmet kaphatnak a fiatalok - ismertette Palkovics László innovációs és technológiai miniszter csütörtökön a szakmai szervezetekkel együttműködésben készült stratégia fontosabb elemeit ismertető sajtótájékoztatón Budapesten.

„Ha például burkolónak készül egy diák, akkor ki kell tudnia számolni, hogy egy adott helyiség leburkolásához hány járólapot kell vennie. Akkor kaphat szakmai bizonyítványt és léphet ki az iskolarendszerből, ha erre képes” – mondta Pölöskei Gáborné, hozzátéve: a másik újdonság az, hogy mesterembertől fogja megtanulni a szakmát a gyakorlatban.

Hozzátette: vagyis a képzés személyre szóló, az egykori mester-inas kapcsolat mintájára épül, ez közvetlenül is segíteni fogja a hatékony tanulást. „A műhelyiskolába kerülő gyerekeknek az esetek döntő többségében sikerélményeket hozhat a kétkezi munka, az alkotás, mindez később, a munkaerőpiacon motiváltabbá teheti majd őket” – magyarázta.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A szöveges értékelés önmagában nem oldja meg az osztályozás problémáját”

Christopher Nolan Csillagok között című filmjében Cooper egy iskolai beszélgetés során szembesül azzal, milyen abszurd következtetésekre juthatunk, ha egyetlen adattal próbálunk leírni valami összetettet. Az iskolában mégis nap mint nap ezt tesszük. Egy számot rendelünk a gyerek teljesítményéhez, majd úgy kezeljük, mintha az a tudásáról is teljes képet adna. Az ötös jó tanulót, a kettes gyengét jelent. A bizonyítvány lezárja a vitát. Ritkán kérdezzük meg, mit mond valójában az osztályzat, és mit takar el. Vélemény

Lannert Judit a jövő évi költségvetés részleteiről: a béremelések mellett iskolafelújításokat is terveznek

Korszerű tanulási tereket, a pedagógusok és az oktatást segítő dolgozók bérezésének javítását, az egyetemi bérkülönbségek csökkentését, valamint az ifjúságpolitikára fordított keret megduplázását is ígéri Lannert Judit. A 2027-es költségvetésben az oktatási egyenlőtlenségek mérséklésére és a diákok jóllétének javítására helyeznék a hangsúlyt.