Műhelyiskolákat hoznak létre a lemorzsolódó diákoknak: kevés közismeret, sok szakma

Aki végzettség nélkül hagyja el az iskolai rendszerű szakképzést, a műhelyiskolában szerezheti meg a szakmai végzettséget – jelentette be néhány napja az innovációs és technológiai miniszter. Pölöskei Gáborné, az Innovációs és Technológiai Minisztérium helyettes államtitkára a részletekről is beszélt a Magyar Nemzetnek.

  • Eduline

„Egy oktatási rendszer minőségéről az adja a legjobb visszajelzést, hogy hányan lépnek ki képességeiknek megfelelő végzettséggel. Ezt a célt szolgálja a műhelyiskola is, amely nem tanévhez kötött, hanem végzettséghez, és részszakképesítést ad. Az a gyerek, aki fél év alatt képes megtanulni a tananyagot, és dolgozni szeretne, kiléphet a rendszerből. Akinek több időre van szüksége, azt hosszabb ideig tanítják majd a műhelyiskolákban. Ennek a képzésnek a lényege a rugalmasság. A másik újdonság a műhelyiskolák esetében, hogy közismeretet csak annyit tanulnak itt a diákok, amennyi az adott szakmához szükséges” – mondta a Magyar Nemzetnek Pölöskei Gáborné, az Innovációs és Technológiai Minisztérium helyettes államtitkára.

Palkovics László innovációs és technológiai miniszter múlt héten jelentette be: a szakképzés átalakításának részeként műhelyiskolákat hoznak létre. Aki végzettség nélkül hagyja el az iskolai rendszerű szakképzést - a lemorzsolódás csökkentése érdekében - ezekben a műhelyiskolában szerezheti meg a szakmai végzettséget - emelte ki a miniszter.

Itt a döntés: átalakítják a szakgimnáziumi képzést, ötéves technikumban tanulhatnak majd a diákok

Osztrák mintára, az iparkamarák és a vállalatok kezdeményezésére fejleszti tovább a kormány a szakképzést Magyarországon; a Szakképzés 4.0 stratégia szerint a szakgimnáziumokat majd ötéves technikumok váltják fel, a szakképző iskolában minden diák ösztöndíjat kap, a duális képzésben pedig munkajövedelmet kaphatnak a fiatalok - ismertette Palkovics László innovációs és technológiai miniszter csütörtökön a szakmai szervezetekkel együttműködésben készült stratégia fontosabb elemeit ismertető sajtótájékoztatón Budapesten.

„Ha például burkolónak készül egy diák, akkor ki kell tudnia számolni, hogy egy adott helyiség leburkolásához hány járólapot kell vennie. Akkor kaphat szakmai bizonyítványt és léphet ki az iskolarendszerből, ha erre képes” – mondta Pölöskei Gáborné, hozzátéve: a másik újdonság az, hogy mesterembertől fogja megtanulni a szakmát a gyakorlatban.

Hozzátette: vagyis a képzés személyre szóló, az egykori mester-inas kapcsolat mintájára épül, ez közvetlenül is segíteni fogja a hatékony tanulást. „A műhelyiskolába kerülő gyerekeknek az esetek döntő többségében sikerélményeket hozhat a kétkezi munka, az alkotás, mindez később, a munkaerőpiacon motiváltabbá teheti majd őket” – magyarázta.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.