Műhelyiskolákat hoznak létre a lemorzsolódó diákoknak: kevés közismeret, sok szakma

Aki végzettség nélkül hagyja el az iskolai rendszerű szakképzést, a műhelyiskolában szerezheti meg a szakmai végzettséget – jelentette be néhány napja az innovációs és technológiai miniszter. Pölöskei Gáborné, az Innovációs és Technológiai Minisztérium helyettes államtitkára a részletekről is beszélt a Magyar Nemzetnek.

  • Eduline

„Egy oktatási rendszer minőségéről az adja a legjobb visszajelzést, hogy hányan lépnek ki képességeiknek megfelelő végzettséggel. Ezt a célt szolgálja a műhelyiskola is, amely nem tanévhez kötött, hanem végzettséghez, és részszakképesítést ad. Az a gyerek, aki fél év alatt képes megtanulni a tananyagot, és dolgozni szeretne, kiléphet a rendszerből. Akinek több időre van szüksége, azt hosszabb ideig tanítják majd a műhelyiskolákban. Ennek a képzésnek a lényege a rugalmasság. A másik újdonság a műhelyiskolák esetében, hogy közismeretet csak annyit tanulnak itt a diákok, amennyi az adott szakmához szükséges” – mondta a Magyar Nemzetnek Pölöskei Gáborné, az Innovációs és Technológiai Minisztérium helyettes államtitkára.

Palkovics László innovációs és technológiai miniszter múlt héten jelentette be: a szakképzés átalakításának részeként műhelyiskolákat hoznak létre. Aki végzettség nélkül hagyja el az iskolai rendszerű szakképzést - a lemorzsolódás csökkentése érdekében - ezekben a műhelyiskolában szerezheti meg a szakmai végzettséget - emelte ki a miniszter.

Itt a döntés: átalakítják a szakgimnáziumi képzést, ötéves technikumban tanulhatnak majd a diákok

Osztrák mintára, az iparkamarák és a vállalatok kezdeményezésére fejleszti tovább a kormány a szakképzést Magyarországon; a Szakképzés 4.0 stratégia szerint a szakgimnáziumokat majd ötéves technikumok váltják fel, a szakképző iskolában minden diák ösztöndíjat kap, a duális képzésben pedig munkajövedelmet kaphatnak a fiatalok - ismertette Palkovics László innovációs és technológiai miniszter csütörtökön a szakmai szervezetekkel együttműködésben készült stratégia fontosabb elemeit ismertető sajtótájékoztatón Budapesten.

„Ha például burkolónak készül egy diák, akkor ki kell tudnia számolni, hogy egy adott helyiség leburkolásához hány járólapot kell vennie. Akkor kaphat szakmai bizonyítványt és léphet ki az iskolarendszerből, ha erre képes” – mondta Pölöskei Gáborné, hozzátéve: a másik újdonság az, hogy mesterembertől fogja megtanulni a szakmát a gyakorlatban.

Hozzátette: vagyis a képzés személyre szóló, az egykori mester-inas kapcsolat mintájára épül, ez közvetlenül is segíteni fogja a hatékony tanulást. „A műhelyiskolába kerülő gyerekeknek az esetek döntő többségében sikerélményeket hozhat a kétkezi munka, az alkotás, mindez később, a munkaerőpiacon motiváltabbá teheti majd őket” – magyarázta.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Müller Anna szerint a pedagógusok értékelésének osztálytermi megfigyelésre és többforrású visszajelzésre kell épülnie

A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Csak bruttó 3045 forint jár egy emelt érettségi kijavításáért a tanároknak, az újraérettségizők viszont 81 ezer forintot fizetnek

Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.