A Népszava a kúria döntése után készített interjút Törley Katalinnal, a Kölcsey Ferenc Gimnázium egykori tanárával és a Tanítanék Mozgalom vezetőjével.
A budapesti Kölcsey Ferenc Gimnázium öt tanára nem adja fel: miután a Kúria megerősítette, hogy jogszerű volt az elbocsátásuk, a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB) készülnek fordulni.
A bíró indoklása szerint a pedagógusok legalapvetőbb feladata a tanórák megtartása, ennek pedig nem tettek eleget az érintett pedagógusok.
Másodfokon ötmillió forintos perköltség kifizetésére ítélték a kirúgott tanárokat.
A Kúria szerint félreérthetetlen a törvény. Az ítélet értelmében új eljárást fognak indítani.
Egy szülő nem hagyta annyiban a Kúria döntését, így feltehetően nem lehet népszavazást tartani az iskolai óraszámcsökkentésről és a helyi tantervekről. Fordulatokban gazdag, tanulságos történet.
Végérvényesen is elfogadhatják a márciusban kezdeményezett népszavazás kérdéseit.
"Mögöttes tartalmuk mélyen tanügyi, szakpolitikai jellegű" - ezzel az indokkal érvénytelenítette az Alkotmánybíróság a PSZ már elfogadott népszavazási kérdéseit.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) egy rövid posztban osztotta meg a friss híreket.
A kormány gyermekvédelmi népszavazási kérdései mellett egy harmadik népszavazási ötletet is hitelesített a Kúria.
Ezek szerint nemcsak az alacsony bér, vagy a rossz munkakörülmények ellen lehet sztrájkolni, hanem akkor is, ha egy felsőoktatási intézmény önállósága kerül veszélybe.
Arra kérik a szervezetet: állapítsák meg a sztrájk jogszerű feltételeit.
A gyöngyöspatai perben az iskola munkatársai állítják, nem is tudták, hogy cigányok azok a gyerekek, akiket elkülönítve oktattak.
Összesen 209 millió forintot követel 63 roma tanuló a Kliktől, az iskolától és Gyöngyöspatától, mert sokáig elkülönítve kellett tanulniuk.
