Folytatódik a Líra és a vesszőhiba története: a Kúria hatályon kívül helyezte az ítéletet

A Kúria szerint félreérthetetlen a törvény. Az ítélet értelmében új eljárást fognak indítani.

Év elején első fokon a Líra megnyerte a Fővárosi Kormányhivatal ellen indított perét, miután a gyermekvédelmi törvényre hivatkozva 12 millió forintos bírságot szabtak ki rájuk. Most azonban a Kúria hatályon kívül helyezte az ítéletet, szerintük ugyanis a bíróság hibásan értelmezte a rendeletet - írja a hvg.hu.

A könyvkereskedőt még 2023 nyarán büntette meg a kormányhivatal a gyermekvédelmi törvényre hivatkozva, amiért "nem megfelelő módon" árult egy homoszexualitást megjelenítő ifjúsági könyvet, a Netflixen is híressé vált Heartstoppert.

A könyvek elhelyezésére vonatkozó jogszabály szerint:

"Születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, a szexualitást öncélúan ábrázoló, valamint a homoszexualitást megjelenítő, illetve népszerűsítő, gyermekeknek szóló termék a többi terméktől elkülönítve (vesszőhiány) csak zárt csomagolásban forgalmazható"

Azonban a szövegből kimaradt a mára már elhíresedett vessző, így annak új értelmezése alapján a könyvet helyesen tárolták az üzletben. Vessző nélkül ugyanis a jogszabály azt mondja, hogy a homoszexualitást megjelenítő könyveket csak abban az esetben kell zárt csomagolásba tenni, amennyiben azokat elkülönítve tárolják.

Az eljárás során a hibát a Főváros Törvényszék is elismerte, döntése szerint pedig nem történt jogsértés, így a korábban kiszabott bírság sem érvényes.

A lap szerint a Kúria mostani ítéletében viszont arra jutott, hogy a rendelet értelmezése az első fokú bíróságnál hibás volt. Szerintük a jogszabályban “világos és egyértelmű”, hogy elkülönítve és zárt csomagolásban lehet csak forgalmazni az érintett könyveket.

Ennek alátámasztására az Alaptörvény részeit is idézték, miszerint a házasság férfi és nő között valósulhat meg, az anya nő, az apa férfi és minden gyereknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéshez, valamint a születési nemének megfelelő önazonossághoz.

Az ilyen könyveket nem lehet mutogatni, közszemlére tenni úgy, hogy bárki nehézség nélkül láthassa őket”

- közölte a Kúria. Az ítélet miatt újra le kell folytatni az elsőfokú eljárást, a Lírának pedig 60 ezer forintnyi perköltséget kell megfizetnie a kormányhivatalnak.

A Fővárosi Törvényszék korábbi döntése óta kijavították a jogszabályt, amiben már megtalálható a korábban kimaradt vessző. Ez a mostani ítéletet ugyan nem befolyásolja, azonban a hivatal szerint a módosítás is őket igazolja, hiszen minden kétséget kizár a jogalkotó szándékával kapcsolatban.

 

Hozzászólások

Alapítványi vagy egyházi iskolákba kényszerülnek a „feketelistázott” tanárok: a tankerületek indoklás nélkül utasítják el azokat, akik a státusztörvény miatt mondtak fel

Már az órarendje is elkészült egy matematika-fizika-kémia szakos tanárnak, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a felvételét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem egyedi esetről van szó: továbbra is falakba ütköznek azok a pedagógusok, akik 2023-ban a státusztörvény miatt hagyták el a közoktatást, majd később visszatérnének. A szakszervezet szerint informális „feketelista” működik a tankerületek között, a Klebelsberg Központ ugyanakkor többször is tagadta ennek létezését.

„Mindent megtettünk a konkrét fenyegetésen kívül” – A Trefort igazgatója fideszes politikusoktól kért segítséget a tanári engedetlenség idején 2022-ben

Az Eduline-hoz került levelezés szerint a 2022-es pedagógus polgári engedetlenségi akciók előtt az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium igazgatója, Csapodi Zoltán fideszes politikusokhoz fordult segítségért. Az e-mailek alapján az igazgató arról számolt be, hogy kollégáival igyekeztek lebeszélni a tanárokat a tiltakozásról, és még sajtómegjelenésekkel is próbálták mérsékelni a helyzetet. Csapodi elismerte a levelek hitelességét, ugyanakkor azt mondta, nem politikai kapcsolatai, hanem a tanárhiány és a diákok jövője miatti aggodalom vezette.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Lannert Judit: kivezetik a pedagógusképzést az NKE-ről, és megszüntetik az egyetem továbbképzési monopóliumát

Átalakítanák a pedagógusok képzési rendszerét: megszűnne a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kiemelt szerepe a továbbképzésekben, a tanárképzés pedig fokozatosan más intézményekhez kerülne – erről írt közösségi oldalán Lannert Judit oktatáskutató. A már tanulmányaikat megkezdő hallgatók a tervek szerint változatlan feltételekkel fejezhetnék be képzésüket.