Vesszőhibának köszönhetően pert nyert a Líra a kormányhivatal ellen

A könyvkereskedőt korábban a gyermekvédelmi törvényre hivatkozva bírságolták meg.

  • Székács Linda

"A Líra az imént megnyerte a Fővárosi Kormányhivatal ellen indított perét: a hatóság jogszerűtlenül büntette meg 12 millió forintra a könyvkereskedőt, a Heartstopper című kötet forgalmazása nem volt jogszabálysértő. A Fővárosi Törvényszék ítélete jogerős. A bíróság hamarosan közleményt ad ki. Én meg örülök" - számolt be róla Nyáry Krisztián író és a Líra kreatív igazgatója csütörtök délután a Facebookon.

A könyvkereskedőt még a nyár folyamán büntette meg 12 millió forintra a kormányhivatal a gyermekvédelmi törvényre hivatkozva, amiért "nem megfelelő módon" árult egy homoszexualitást megjelenítő ifjúsági könyvet, a Netflixen is híressé vált Heartstoppert. A jogszabályban ugyanakkor a következő mondat szerepel:

"Születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, a szexualitást öncélúan ábrázoló, valamint a homoszexualitást megjelenítő, illetve népszerűsítő, gyermekeknek szóló termék a többi terméktől elkülönítve (vesszőhiány) csak zárt csomagolásban forgalmazható"

Ez pedig így azt jelenti, hogy a könyvet helyesen tárolták az üzletben, vessző nélkül ugyanis a jogszabály azt mondja, hogy a homoszexualitást megjelenítő könyveket csak abban az esetben kell zárt csomagolásba tenni, amennyiben azokat elkülönítve tárolják.

A hibát a Főváros Törvényszék is elismerte, ami a Lírának kedvező döntését azzal indokolta, hogy "a vessző az vessző".

"A magyar nyelv szabályai legalább olyan köztudottak, mint maguk a társadalom jogviszonyait szabályozó jogszabályok. Nem volt a bíróságnak kétsége, hogy mit jelent a mondat, alternatív értelmezés nem merült fel” – indokolta a döntést a Fővárosi Törvényszék" - tették hozzá.

Mivel pedig nem történt jogsértés, így a korábban kiszabott 12 millió forintos bírság sem érvényes.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.