Vesszőhibának köszönhetően pert nyert a Líra a kormányhivatal ellen

A könyvkereskedőt korábban a gyermekvédelmi törvényre hivatkozva bírságolták meg.

  • Székács Linda

"A Líra az imént megnyerte a Fővárosi Kormányhivatal ellen indított perét: a hatóság jogszerűtlenül büntette meg 12 millió forintra a könyvkereskedőt, a Heartstopper című kötet forgalmazása nem volt jogszabálysértő. A Fővárosi Törvényszék ítélete jogerős. A bíróság hamarosan közleményt ad ki. Én meg örülök" - számolt be róla Nyáry Krisztián író és a Líra kreatív igazgatója csütörtök délután a Facebookon.

A könyvkereskedőt még a nyár folyamán büntette meg 12 millió forintra a kormányhivatal a gyermekvédelmi törvényre hivatkozva, amiért "nem megfelelő módon" árult egy homoszexualitást megjelenítő ifjúsági könyvet, a Netflixen is híressé vált Heartstoppert. A jogszabályban ugyanakkor a következő mondat szerepel:

"Születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, a szexualitást öncélúan ábrázoló, valamint a homoszexualitást megjelenítő, illetve népszerűsítő, gyermekeknek szóló termék a többi terméktől elkülönítve (vesszőhiány) csak zárt csomagolásban forgalmazható"

Ez pedig így azt jelenti, hogy a könyvet helyesen tárolták az üzletben, vessző nélkül ugyanis a jogszabály azt mondja, hogy a homoszexualitást megjelenítő könyveket csak abban az esetben kell zárt csomagolásba tenni, amennyiben azokat elkülönítve tárolják.

A hibát a Főváros Törvényszék is elismerte, ami a Lírának kedvező döntését azzal indokolta, hogy "a vessző az vessző".

"A magyar nyelv szabályai legalább olyan köztudottak, mint maguk a társadalom jogviszonyait szabályozó jogszabályok. Nem volt a bíróságnak kétsége, hogy mit jelent a mondat, alternatív értelmezés nem merült fel” – indokolta a döntést a Fővárosi Törvényszék" - tették hozzá.

Mivel pedig nem történt jogsértés, így a korábban kiszabott 12 millió forintos bírság sem érvényes.

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.