Véletlenül pont egy osztályba került minden cigány diák?

A gyöngyöspatai perben az iskola munkatársai állítják, nem is tudták, hogy cigányok azok a gyerekek, akiket elkülönítve oktattak.

  • Eduline
AFP / Kisbenedek Attila

Korábban is írtunk már arról a gyöngyöspatai perről, melyben egykori általános iskolás diákok szeretnének kártérítést, amiért a nem roma gyerekektől elkülönítve tanították őket, bár a vallomásaik alapján a tanítás szó túlzás.

A vallomásokból az derül ki, hogy a cigány osztályba járó gyerekeknek nem tartottak informatika órát, csak hetedikben tanulták a szorzótáblát, nem használhatták az iskola mosdóját, nem mehettek osztálykirándulásra, és 14 évesen volt olyan diák, aki gyakorlatilag analfabéta volt.

Most azért perelnek az egykori diákok és szülők, mert annyira lemaradtak, hogy szakmát sem tudnak tanulni, hiszen alapvető készségeik hiányoznak. Így pedig csak a közmunkaprogram várja őket.

Szerdán egy pedagógus és egy takarító szólalt meg a bíróságon, akik szerint csak véletlenül kerültek a cigány gyerekek mind egy osztályba, és egyáltalán nem igaz, hogy nem kaptak minőségi oktatást - ez áll az Abcúg riportjában.

 

A tanár szerint ellenkezője igaz, mint amit a felperesek állítanak, ugyanis állítja, több oktatás jutott nekik, mint nem cigány társaiknak. Azt elismerte, hogy kirándulás sosem volt, de szerinte azért, mert a diákok szülei nem tudták kifizetni a költségeket.

Molnár Károly igazgató szerint nem etnikai alapon szortírozták a gyerekeket, ők nem is tudták, hogy ők romák. Tehát szerinte csak a véletlen, hogy tisztán cigány osztályok alakultak ki.

Tény, a Kúria tavaly már kimondta, jogellenesen különítették el a gyöngyöspatai diákokat, most az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek alapítvány kártérítésért perel. Minden elkülönítve töltött tanév után fejenként 500 ezer forintot követelnek az önkormányzattól, az iskolától és a Kliktől.

Hozzászólások

„Tapasztaltam már olyan maximalista szülői mentalitást, hogy ha négyest vitt haza a gyerek, büntetést kapott”

Nemcsak a tanulmányi követelmények, hanem a túlzott szülői elvárások is hozzájárulhatnak a diákok teljesítményszorongásához. Erre hívta fel a figyelmet Papp Tibor, a szombathelyi ELTE Bolyai János Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium igazgatója, aki szerint a problémát sokszor a szülői oldalon kell kezelni. Nemrég egy másik neves gimnázium igazgatója is szinte ugyanezekről a tapasztalatokról számolt be.

Vizsgálóbizottságot hozna létre a Tisza, az oktatási felzárkóztatásra szánt támogatások felhasználását is ellenőriznék

Több mint húsz év felzárkóztatási programjait venné górcső alá a Tisza Párt: arra keresnék a választ, hogy a hátrányos helyzetű és roma közösségek támogatására fordított milliárdok valóban segítették-e az esélyegyenlőség megteremtését, vagy a források egy része nem jutott el azokhoz, akiknek szánták. A tervezett parlamenti vizsgálóbizottság az oktatási felzárkóztatás eredményességét és az esetleges visszaéléseket is feltárná.

Gyarmathy Éva: Az SNI-statisztika csupán a jéghegy csúcsa

Csaknem megduplázódott a sajátos nevelési igényű gyerekek és tanulók száma Magyarországon az elmúlt huszonöt évben. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus szerint azonban nem az a legfontosabb, hogy a növekedés mögött a fejlődési nehézségek gyakoribbá válása vagy a pontosabb diagnosztika áll-e, hanem az, hogy az iskolarendszer képes-e alkalmazkodni a megváltozott helyzethez.

Legalább 10 ezer kollégiumi férőhely és bérlakás épül

Wekerle-program keretében új bérlakások és több ezer kollégiumi férőhely épül, újraindul a lakástakarékok állami támogatása, valamint több mint 600 milliárd forintos uniós forrásból valósul meg a társasházak és panelépületek energetikai korszerűsítése.