Egyre több az SNI-s tanuló, miközben továbbra is kevés a praktizáló gyógypedagógus
Egy év alatt négyezerrel nőtt az általános iskolás korú SNI-s gyerekek száma, vagyis jelenleg egy fejlesztéssel foglalkozó pedagógusra körülbelül 10 gyerek jut.
AFP / Kisbenedek Attila
Korábban is írtunk már arról a gyöngyöspatai perről, melyben egykori általános iskolás diákok szeretnének kártérítést, amiért a nem roma gyerekektől elkülönítve tanították őket, bár a vallomásaik alapján a tanítás szó túlzás.
A vallomásokból az derül ki, hogy a cigány osztályba járó gyerekeknek nem tartottak informatika órát, csak hetedikben tanulták a szorzótáblát, nem használhatták az iskola mosdóját, nem mehettek osztálykirándulásra, és 14 évesen volt olyan diák, aki gyakorlatilag analfabéta volt.
Most azért perelnek az egykori diákok és szülők, mert annyira lemaradtak, hogy szakmát sem tudnak tanulni, hiszen alapvető készségeik hiányoznak. Így pedig csak a közmunkaprogram várja őket.
Szerdán egy pedagógus és egy takarító szólalt meg a bíróságon, akik szerint csak véletlenül kerültek a cigány gyerekek mind egy osztályba, és egyáltalán nem igaz, hogy nem kaptak minőségi oktatást - ez áll az Abcúg riportjában.
A tanár szerint ellenkezője igaz, mint amit a felperesek állítanak, ugyanis állítja, több oktatás jutott nekik, mint nem cigány társaiknak. Azt elismerte, hogy kirándulás sosem volt, de szerinte azért, mert a diákok szülei nem tudták kifizetni a költségeket.
Molnár Károly igazgató szerint nem etnikai alapon szortírozták a gyerekeket, ők nem is tudták, hogy ők romák. Tehát szerinte csak a véletlen, hogy tisztán cigány osztályok alakultak ki.
Tény, a Kúria tavaly már kimondta, jogellenesen különítették el a gyöngyöspatai diákokat, most az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek alapítvány kártérítésért perel. Minden elkülönítve töltött tanév után fejenként 500 ezer forintot követelnek az önkormányzattól, az iskolától és a Kliktől.
