Véletlenül pont egy osztályba került minden cigány diák?

A gyöngyöspatai perben az iskola munkatársai állítják, nem is tudták, hogy cigányok azok a gyerekek, akiket elkülönítve oktattak.

  • Eduline
AFP / Kisbenedek Attila

Korábban is írtunk már arról a gyöngyöspatai perről, melyben egykori általános iskolás diákok szeretnének kártérítést, amiért a nem roma gyerekektől elkülönítve tanították őket, bár a vallomásaik alapján a tanítás szó túlzás.

A vallomásokból az derül ki, hogy a cigány osztályba járó gyerekeknek nem tartottak informatika órát, csak hetedikben tanulták a szorzótáblát, nem használhatták az iskola mosdóját, nem mehettek osztálykirándulásra, és 14 évesen volt olyan diák, aki gyakorlatilag analfabéta volt.

Most azért perelnek az egykori diákok és szülők, mert annyira lemaradtak, hogy szakmát sem tudnak tanulni, hiszen alapvető készségeik hiányoznak. Így pedig csak a közmunkaprogram várja őket.

Szerdán egy pedagógus és egy takarító szólalt meg a bíróságon, akik szerint csak véletlenül kerültek a cigány gyerekek mind egy osztályba, és egyáltalán nem igaz, hogy nem kaptak minőségi oktatást - ez áll az Abcúg riportjában.

 

Ez buktathatta le a kormányt Brüsszel előtt: az eljárás sem szünteti meg a szegregációt

A tanár szerint ellenkezője igaz, mint amit a felperesek állítanak, ugyanis állítja, több oktatás jutott nekik, mint nem cigány társaiknak. Azt elismerte, hogy kirándulás sosem volt, de szerinte azért, mert a diákok szülei nem tudták kifizetni a költségeket.

Molnár Károly igazgató szerint nem etnikai alapon szortírozták a gyerekeket, ők nem is tudták, hogy ők romák. Tehát szerinte csak a véletlen, hogy tisztán cigány osztályok alakultak ki.

Tény, a Kúria tavaly már kimondta, jogellenesen különítették el a gyöngyöspatai diákokat, most az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek alapítvány kártérítésért perel. Minden elkülönítve töltött tanév után fejenként 500 ezer forintot követelnek az önkormányzattól, az iskolától és a Kliktől.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.