A gyöngyöspatai perben az iskola munkatársai állítják, nem is tudták, hogy cigányok azok a gyerekek, akiket elkülönítve oktattak.
Korábban is írtunk már arról a gyöngyöspatai perről, melyben egykori általános iskolás diákok szeretnének kártérítést, amiért a nem roma gyerekektől elkülönítve tanították őket, bár a vallomásaik alapján a tanítás szó túlzás.
A vallomásokból az derül ki, hogy a cigány osztályba járó gyerekeknek nem tartottak informatika órát, csak hetedikben tanulták a szorzótáblát, nem használhatták az iskola mosdóját, nem mehettek osztálykirándulásra, és 14 évesen volt olyan diák, aki gyakorlatilag analfabéta volt.
Most azért perelnek az egykori diákok és szülők, mert annyira lemaradtak, hogy szakmát sem tudnak tanulni, hiszen alapvető készségeik hiányoznak. Így pedig csak a közmunkaprogram várja őket.
Szerdán egy pedagógus és egy takarító szólalt meg a bíróságon, akik szerint csak véletlenül kerültek a cigány gyerekek mind egy osztályba, és egyáltalán nem igaz, hogy nem kaptak minőségi oktatást - ez áll az Abcúg riportjában.
A tanár szerint ellenkezője igaz, mint amit a felperesek állítanak, ugyanis állítja, több oktatás jutott nekik, mint nem cigány társaiknak. Azt elismerte, hogy kirándulás sosem volt, de szerinte azért, mert a diákok szülei nem tudták kifizetni a költségeket.
Molnár Károly igazgató szerint nem etnikai alapon szortírozták a gyerekeket, ők nem is tudták, hogy ők romák. Tehát szerinte csak a véletlen, hogy tisztán cigány osztályok alakultak ki.
Tény, a Kúria tavaly már kimondta, jogellenesen különítették el a gyöngyöspatai diákokat, most az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek alapítvány kártérítésért perel. Minden elkülönítve töltött tanév után fejenként 500 ezer forintot követelnek az önkormányzattól, az iskolától és a Kliktől.
Szerdán reggel 8 órakor kezdődik a közép- és emelt szintű franciaérettségi. Mutatjuk a legfontosabb tudnivalókat a vizsgáról, a pontozásról, a feladattípusokról és a szóbeliről. A franciaérettségi nap szakmai támogatását köszönjük a Budapesti Francia Intézetnek.
A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.
A Jászai Mari-díjas színészre megemlékezett alma matere, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem is. Egy korábbi videót osztottak meg róla, amelyben a vasúttanszéki folyosókon sétálva mesél az egyetemi éveiről, kedvenc tantárgyairól és egy rosszul sikerült vizsgájáról.
A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.
Évekig bántalmazta a gondjaira bízott gyerekeket egy tatabányai nevelőszülő, de ez csak azután derült ki, hogy az egyik gyerek elkerült tőle, és beszélni kezdett.
Sok diák már tizedik osztály után nem tanul fizikát, a középiskolák pedig inkább a felvételi pontszám maximalizálására készítenek fel, mint a valódi tudás megszerzésére – mondta Dr. Tevesz Gábor, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának címzetes egyetemi tanára az Eduline-nak, akivel a közép-és emelt szintű fizikaérettségi kapcsán beszélgettünk.
